Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Barna Gábor: A hiedelmek alakjai a zempléni-hegység falvaiban

A HIEDELMEK ALAKJAI A ZEMPLÉNI-HEGYSÉG FALVAIBAN BARNA GÁBOR E rövid tanulmány keretében nincs mód arra, hogy a hiedelmek mitikus alakjait teljes egészében és kimerítő részletességgel ismertessük. Tanulságos volna a hiedelemtörténetek közlése és elemzése is, ám ehelyütt csupán csak a hiedelemoldalra, a hiedelem-tartalomra térhetünk ki. Még további megszorításokat is kell tennünk, amennyiben jelenleg csupán a természetfeletti erejű személyek körét elemezzük részletesebben, a természetfeletti lények hiedelmei közül csupán csak a jellemzőbbeket vázoljuk fel röviden. Ez utóbbiak részletes vizsgálata egy újabb tanulmány feladata lehet. TERMÉSZETFELETTI EREJŰ SZEMÉLYEK Boszorkány. A hiedelmek alakjai közül vidékünkön is legismertebb a boszorkány.

l Elnevezései közül az említett az általános, de egyes településeken, ahol az idősebb korosztályok még szlovákul (tótul) beszélnek, vagy a megmagyarosodás nemrég játszódott le, találkozunk a boszorka, hímnemű boszorkány esetén pedig a boszor névvel is. Ez elsősorban vizsgált területünktől keletre fekvő településekre vonatkozik.

2 Az elmúlt évek gyűjtései során megállapítható volt, hogy a boszorkányban való hit az idősebb (60 éven felüli) korosztálynál még erősen tartja magát, s a középkorúaknál figyelhető meg a hit megkopása, egyszerű tudássá válása. Mindez természetesen az általános benyomás, amelynek hitelét nem az adatközlők saját nyilatkozatai alapján mértük le, hanem elsősorban a boszorkányképzetkör hiedelmei inspirálta mágikus cselekmények előfordulásán, meglétén. Ezeknek az alább röviden ismertetett típusai és változatai az idősebb korosztályok gyakorlatában még megvoltak, vagy még megvannak, eltűnésük, fokozatos kikopásuk napjainkban játszódik le.

3 A boszorkányok tudását területünkön gonosztól származó, elítélendő, megvetendő tudásnak tartják. Gyakran szembe állítják más tudós alakok - halottlátó, gyógyító — tudásának eredetével, amelyet Istentől származónak tartanak, bár ennek megítélése sem 1. Ez nemcsak a zempléni, s nem is csak a magyar anyag sajátossága. Ez jellemzi a szlovák hitvilágot is. Vö.: HORVÁTHOVÁ, Emília 1972. 236. skk.; BARNA Gábor 1972-1974. 273-298. 2. Mogyoróska, Boldogkővár alj a. Vágáshuta, Óhuta, Középhuta és Nyíri községekben is megtaláljuk ezt az elnevezést. Vö.: PETERCSÁK Tivadar 1973. 394. 3. Az elmúlt évtizedeket, napjainkkal bezárólag értjük alatta. 189