Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

rületen rendszerint a helyi lakosok által jó dalosként, sokat tudó nótázóként ismert individuumtól kapjuk a falu, a közösség dalkincsének, dallamanyagának a keresztmetszetét. Népzenekutatásunkban kivételes példának tekinthetjük Vargyas Lajos Gömörrel éppen szomszédos Áj falu zenei életével kapcsolatos részletes feltárását. A 404 lélekszámú faluban összesen 3 hónapot töltött, s így lehetősége nyílott a közösség szinte minden tagja daltudásának a megismerésére és a zenei élettel összefüggő jelenségek kimerítő megfigyelésére.

170 Az én kutatásom Gömör magyarlakta területéről, a mintegy 150 falu népdalkincséről való áttekintést tűzte célul, és így — a kutatási körülményeket is tekintetbe véve — egy-egy faluban néhány, olykor csak egy-két ember ismeretanyaga nyújtotta az alapot a közösség zenei életének a megismeréséhez. A kötetben szereplő dalosok közül többen a közösségből magasan kiemelkedő „nótafa"-egyéniségek. A zenei folklórban meghonosodott „nótafa" megjelölés az átlagosnál jóval nagyobb számú dalt ismerő individuumra vonatkozik. Ilyen gömöri dalosaim voltak : Csák András (Rozsnyó), Veres Józsefné Kocsis Julianna, Szoó Gyuláné Sergely Júlia (Sajógömör), Motyovszky Józsefné Kovács Teréz (Gesztete—Mezőlapos), Csank Dezsőné Imrece Ilona (Gesztete), Benkó János (Mikolcsány), Pamlényi Barnáné Gál Erzsébet (Hét), Gyömbér István (Felsőváty), Bene György (Hét), Horváth Lajos (Lévárt), Demjén Andor (Visnyó), Dombi Lajos (Alsószuha), Galo Néti (Lévárt), Juhász Lajosné Rusznyák Erzsébet (Putnok), Brichta Adolfné Jávora Gizella (Kelemér). Hosszan sorolhatnám még tovább a neveket. Olykor a szűkreszabott időnek, a gyűjtési körülményeknek tulajdonítható, hogy a csak néhány dalt előadó tudásanyagát nem lehetett mélyebben megismerni. Meggyőződésem szerint jóval több a nagy anyagot ismerő dalosok száma, mint akiki7o Vargyas Lajos: Áj falu zenei élete. Budapest, 1941.; Hasonló törekvésekre további példákat is említhetünk: Járdányi Pál: A kidéi magyarság világi zenéje. Kolozsvár, 1943.; Halmos István: A zene Kérsemjénben. Budapest, 1959.; Egy kiváló nótafa individuumról kitűnő monográfiát készített Papp János: Egy individuum és dallamanyagának struktúrája. Debrecen, 1965. Kézirat a debreceni egyetemi Néprajzi Intézet archívumában. 98