Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

a recens balladai hagyomány széleskörű mély közösségi funkcionálását.

120 A balladák anyagát lényegében két nagy, egymástól jól elhatárolható részre oszthatjuk. A betyárballadák, s az ezzel szorosan összekapcsolódó rabénekek a balladai hagyomány sajátos gömöri karakterét adják. A második csoport balladái hasonlóan jellemzőek a gömöri hagyományra, néhányat teljesen dominánsnak tekinthetünk, de egyúttal széleskörű párhuzamaik révén a Kárpát-medence egész területének balladai hagyománykörébe szorosan bekapcsolódnak. Ez utóbbiakról szólva mindenek előtt A szégyenbe esett lány típus variánsait említjük. Nagyszámú - egymástól alig eltérő - változatban ismeretes. Mind ennél, mind a többi balladánál az irodalomban előforduló változatok felsorolásától, a magyar nyelvterületen való elterjedésének a vizsgálatától felmentenek bennünket Vargyas Lajos különböző munkái, amelyekben a vonatkozó anyagot alapos történeti, műfaji elemzéssel, földrajzi elterjedés megjelölésével kapjuk.

121 Anyagunk bemutatásában célunk a Gömörrel kapcsolatos fontosabb adalékok ismertetése. Az említett ballada, amelynek variánsaiban a leány Angódi Borbála, Hangodi Borbála, Homrodi Borbála, Zombori Borbála néven fordul elő, népszerűsége rendkívül nagy. Elsősorban nőktől gyűjtöttem, felbukkant egy század eleji kéziratos könyvben is. A népszerűségére vet fényt egy kurta változat is, amelyet egy férfi dalolt és amely mindössze három versszakban csak a szégyenbeesés tényét bizonyos közvetlenséggel - Aranyos Bözsikém megszólítással - említi. Dalolására jobbára szűkebb körben, kisebb, főleg női közösségben került sor. Megfigyeltem, hogy az érzelmi hatás mindig nagy, a leány tragédiája mély lírai emóciót vált ki. Sokan mondták: „Szerencse, hogy ma már az anya ilyesmiért nem öletheti meg a gyermekét." Az előzőhöz hasonlóan közismert A halálra táncoltatott lányról (Csáti bíróasszony lánya) szóló ballada. Férfiak és nők (a fiatalabb lí0 Jó példát mutatott ilyen jellegű vizsgálatra legutóbb Tóth Ferenc: Kálmány Lajos nyomában. Újvidék, 1975.; Ráduly János: Kibédi népballadák. Bukarest, 1975.; Kovács Ilona-Matijevics Lajos: Gombosi népballadák. Újvidék, 1975. 121 Legutóbbi művét említjük, amelyben 1. részletes irodalmat. Vargyas Lajos: A magyar népballada és Európa, I-II. Budapest, 1976. 74