Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

korosztálybeliek is) hagyományában egyaránt előfordul. A múlt század végén a Magyar Nyelvőr egy variánsát Hanváról közli.

122 E balladacsoportról Kriza Ildikó írt minden részletre kiterjedő elemző munkát.

123 Többször prózában hallottam a történetet. Az eseményt Csatra vagy Csákra helyezték. Egyik informátorom Mezőcsátot jelölte meg a tragikus eset falujának. Gyakran szóba került a fonókban, kukoricafosztáskor, olykor, ha valaki „történetet" énekelt, a lakodalomban is. Kötetünkben néhány változatban szerepel A halálra ítélt rab húga (Fehér Anna, Fehér László) típusú balladacsoport. Ez is a gyakran előadott történetek közé tartozik. A változatok között lényeges eltérések nincsenek, nyilvánvalóan azért, mert a ballada oly sokszor elhangzott, hogy ennek nyomán bizonyos „egységesülés" jött létre. Gyűjtési adataim és a megfigyeléseim szerint elsősorban a férfiak balladarepertoárjában fordul elő. Különösen mondhatjuk ezt akkor, ha e ballada előadói között a női dalosokat úgy tekintjük, mint akik kiváló képességük révén egyébként is „mindent" tudnak és ismernek. Egy példa kivételével Gönc neve fordul elő, amelyet dalosaim az azonos nevű abaúji községgel azonosítanak. Igaz, megtörtént eseményként említik: „Nagyon régen történt, vásáron szerezte a lovat, úgy fogták meg Fehér Lászlót, dehát a testvére hiába követett el mindent érte, még a szüzességét is odaadta. Azt pedig kár volt" (Gecse Márton, 60 é.). A mesei tárgyú balladák sorába illeszthető Egyszer egy királyfi történetét elsősorban nőktől hallottam, s gyűjtöttem 12 éves leánykától is. Példátlan népszerűségét minden valószínűség szerint elősegítette az, hogy a két világháború között tankönyvben is előfordult, műsoros esteken szavalták, sőt, színpadi játék formájában is bemutatásra került. Az elterjedést és a népszerűséget illetően ehhez hasonlítható A gunaras lány (Szép Ilona) balladája is. Megfigyelésem nyomán úgy látom, hogy mindkettő a gyermekek hagyománykörébe került, noha a teljesebb variánsait a felnőttektől gyűjtöttem. 12i Albert János: Csáti bíró lánya. Magyar Nyelvőr, XVIII. 1889. 336. 113 Kriza Ildikó: A halálra táncoltatott lány. Budapest, 1967. A szövegben (91.) Hanva Gömör, a helynévmutatóban (196.) Hont megyebeli faluként szerepel. 75