Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

A mohácsi variáns idegen eredete kétségtelen. A gömöri változatok a nóta nagy területen való ismeretét bizonyítják, s az asszonyok által is ismert változatok azt mutatják, hogy a szűkebb foglalkozási körből megtalálták útjukat a néphagyomány szélesebb rétege felé. Végül az e kategóriába sorolt dalok közül megemlítem még a kétnyelvű, illetőleg a keveréknyelvű nótákat. Gömöri területen - elsősorban a nyelvhatár mentén - előfordul, hogy bizonyos alkalmakkor - többnyire lakodalomban - közismertebb szlovák nóta is elhangzik. Ezekre az interetnikus kérdéseknél utalok. A keveréknyelvű dalok lényegében a jókedv, a hangulat fokozását szolgálják. A bemutatott néhány példa illusztrálja a recens hagyomány e sajátságos műfaját. BALLADÁK, RABÉNEKEK A gömöri néphagyományban a lírai dalok mellett a leggazdagabb anyagot a balladák nyújtják. Gyűjtésem során elsősorban annak a megfigyelésére törekedtem, hogy a balladák milyen mélységben* milyen körben élnek és ismeretesek. A folklóristát nagy öröm tölti el, ha egy területen olyan típusokra bukkan, amilyeneket addig még nem hallott. S ezzel én is így voltam. Bevallom, hogy a gyűjtés első etapjában, az első kiválóbb nótafától a Gömörben ismeretes balladák főbb típusait, variánsait már hallottam. Gömör sok falujában megfordulva, nagyszámú dalos anyagát végighallgatva újra és újra ugyanazon balladák kerültek elő, nem tekintve néhány helyi, jobbára töredékes balladai variánst. Amikor kutatóutam végén a balladákat az előadók számarányában, falvankénti ismeretében áttekintettem, jóleső érzéssel állapíthattam meg, hogy a balladák zömét szinte mindenki ismeri Gömörben és azok napjainkig élnek a néphagyományban. Kuriózumnak számító változatról nem nyújthatok példát. Azonban mindennél jelentősebbnek tekinthetjük 73