Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)
tatják be. 36 Mindezek a munkák az eddig lényegében fehér foltnak számító szomszédos terület hagyományait vizsgáló kutatáshoz nyújtják azokat az összekötő szálakat, amelyek révén a gömöri népdalhagyomány szorosabban a palóc, tágabban pedig a magyar népdalkincs egészéhez kapcsolódik. TERÜLET, KUTATÓMUNKA A történeti Gömör megye majdnem egészében Csehszlovákiához tartozik. Betelepüléséről, történetéről és a fontosabb topográfiai adatokról IIa Bálint Gömörrel foglalkozó monográfiájának köteteiből, összefoglalóan a közelmúltban utolsóként megjelent I. kötetből tájékozódhatunk. 37 IIa Bálint nagy műve felment az idevonatkozó részletesebb leírás alól, azonban néhány fontosabb adatra szükséges újólag e helyen is hivatkozni. A megejtően szép, hegyekkel-völgyekkel váltakozó tájon a magyar lakosság a dél-gömöri területen él. Ha Rimaszombattól Rozsnyó felé légvonalban átlósan egy vonalat húzunk, lényegében bejelöltük azt a részt, amelytől a hevesi, nógrádi, borsodi és abaúj-tornai irányba a gömöri magyarok falvait találjuk. A Sajóba futó folyócskák a Csermosnya, a Csetnek, a Murány, a Turóc, a Rima - és természetesen a Sajó völgyében lakó magyarokat nemcsak a hosszú történelmi múlt gyökereinek szálai kötik össze, hanem a hasonló gazdasági, társadalmi állapotok, egyező kulturális hagyományok. A felvidéki magyarok közül alighanem a gömöriekről esett eddig a legkevesebb szó. Az etnikai csoportokkal foglalkozó munkák csak érintőlegesen vagy egyáltalában nem utalnak rájuk. Anélkül, hogy az etnikai kérdések szövevényes szálaiba bonyolódnánk, szükséges 36 L. legújabb összegző művét: Nemesik Pál: Az Ózd-vidéki munkásság dalai. Budapest, 1975.; Idekapcsolva említünk meg egy nógrádi gyűjteményt is: Nagy Zoltán: Nógrádi bányászdalok. Balassagyarmat, 1976. 37 Ha Bálint: Gömör megye. A megjelenés sorrendjében: II. kötet: Budapest, 1944.; III. kötet: Budapest, 1946.; IV. kötet: A települések története 1773-ig alcímmel. Budapest, 1969.; I. kötet: A megye története 1773-ig alcímmel. Budapest, 1976. 2* 19
