Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)
megemlítenünk, hogy a helyszínnel közvetlenebb kontaktusban levő etnográfusok és más szakemberek (pl. a nyelvjárást vizsgáló nyelvészek) a gömöri magyarokat a palócok északi csoportjaként tekintik. Nyilvánvalóan megállapíthatók a palócságra jellemző általános jegyek, noha természetszerű, hogy a nagy palóc-tömbben bizonyos területeken, így Gömör több pontján a hagyományban eltérő, autochton eredetű sajátosságok is megfigyelhetők. A gömöri magyarság etnikai vizsgálatával kapcsolatos kiindulási kérdésekhez a keleti palócokra, a barkó népcsoportra vonatkozó kutatás nyújtja mindmáig a legfontosabb alapot. 38 A Dél-Gömörben élő magyarok fő foglalkozása az állattenyésztés és a földművelés volt. Földművelésre elsősorban a folyóvölgyek kiszélesedő területein nyílott nagyobb lehetőség. A dombosabb, hegyesebb tájakon az istállózó és a pásztorló állattenyésztés jelentette a megélhetési forrást. Számos helyen a különböző háziiparoknak, mesterségeknek, erdőmunkáknak, fuvarozásnak stb. volt fontos szerepük. Több falu fő jövedelmi forrását a cserépkészítés, a fazekasság nyújtotta. így különösen pl. a Turóc-völgyi Deresknek, Lévártnak, a Murány-völgyi Licének, Mellétének. Tanulságos itt utalnunk arra a szinte folyamatos migrációs folyamatra, amely több helyen éppen a háziiparral, a mesterségekkel függött össze. 3 ' Az idősebb emberek emlékezete nyomán bőséggel idézhetjük a példákat. Egy korábbi munkámban már utaltam rá, s még alább is említem, hogy a Turóc-völgyi és a Murány-völgyi fazekasok készítményeivel részint maguk a készítők, részint a fuvarozók bejárták az egész Tiszántúlt, eljutottak a Nyírségbe, s évtizedeken át rendkívül nagy mennyiségű cserépedény került Gömörből az alföldi, az észak- és a kelet-magyarországi falvak háztartásába. A Csetnek-völgyi Páskaházáról faszenet és meszet hordtak az Alföldre, de vittek eladásra fagereblyét, kasza-, kapa- és villanyelet is. A köviek szekerekkel mentek Makóra hagymáért, a nyíregyházi tirpákokhoz pedig sza38 Paládi-Kovács Attila: A barkó etnikai csoport. Műveltség és Hagyomány, XI. 1968. 175-214. 39 A nagybalogi vándorárusokról: Paládi-Kovács Attila: Gömöri magyar vándorárusok az Alföldön. Ethn., LXXVII. 1966. 295-296. 20
