Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

A következőkben gömöri dalosaim közül mutatok be néhány individuumot. Az életút rövid ismertetése nyomán bizonyos általános következtetést vonhatunk le részint a dalosokra, részint a dalkincsre vonatkozólag. Az összes előadóra nem térünk ki, a válogatás nem értékmérő, a cél csupán az, hogy a közösség egy-egy tagjáról való villanásnyi kép mögött megpillantsuk a dalok, a balladák s a különböző énekek őrzőit. Horváth Lajos. Nemcsak gazdag népdal repertoárral rendelkező individuum, hanem általában a néphagyomány ismerete és tudása tekintetében magasan kiemelkedő ember. A Turóc-völgyi Lévárton született 1904-ben. Földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozott. A lévárti és dereski cserépedényekkel mint vándor árus bejárta a közeli és távolabbi megyék falvait. Utjai során az új dalok megismerésének számos alkalma volt. Fentebb éppen az ő emlékezete nyomán említettünk példát egy nóta lévárti és környékbeli elterjedésére. Kitűnő megfigyelő képessége és a hagyomány befogadására érzékeny egyénisége révén megőrizte gyermekkorának dalait is, s jól emlékszik az első világháború időszakától kezdődően a népélettel kapcsolatos szokásokra és a bekövetkezett változásokra. A betlehemes játékot a játszás után 60 évvel az összes énekbetétekkel hűen elő tudta adni. Horváth Lajost nemcsak a hagyományismerete miatt emelem ki, hanem nagy elismerés hangján szólok arról a segítségről, amelyet nekem a gömöri kutatásaim során nyújtott. Veres Józsefné Kocsis Julianna. Kiváló képességű, rendkívül gazdag repertoárral rendelkező dalos. Zádorfalván született 1925. december 15-én. Hagyománytartó közösségben élt és nevelkedett. Szülei, rokonsága révén pásztordinasztiákhoz kapcsolódik. Apja és anyja egyaránt juhászcsaládból származtak, s így a miliő nagymértékben meghatározta a dal-, dallamanyag indíttatását. Édesapja 1936-ban Ligettanyán vállalt munkát, ahonnan 1947-ben véglegesen Hétbe költöztek. A helyváltoztatásokkal újabb közösségekbe került, s ez dalrepertoárjában érezhető bővülést jelentett, bár — elmondása szerint — a dalok nagy részét már gyermekkorában Zádorfalván megismerte és megtanulta. A családi környezet hatása a későbbiek során is érvényesült, mivel a nagyszülőkkel, a rokonsággal való találkozások lényegében az önálló családalapításig a dalok 116