Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

elsajátításának vissza-visszatérő alkalmai voltak. A dalok elsajátításának, megismerésének folyamatára így emlékezik: „A dalaim nagyrészben a családból származnak. Anyámmal sokszor jártam nagyszüleimhez esténként, mert mivel három lány volt nálunk, sokat kellett fonni, hogy elegendő stafírung legyen. Elköltözés után is visszajártunk a rokonokhoz. Én tőlük sajátítottam el a dalokat kislány koromban. Mint kislány a libákat őrizgettem, mert anyám azt is tartott; jártunk vele a tarlóba és ott a többiekkel mindig daloltunk. Télen a disznótorokban is sokat daloltunk, többnyire a családon belül, hiszen anyámék heten voltak testvérek. Nagylány koromban a fonóban daloltunk egymás kedvére. De daloltunk munkák alkalmával is, aratáskor, gordonyozáskor és egyéb napszámos munkaalkalmakkor. Asszony koromban már kevesebb volt a dalolási alkalom. Egyedül is dalolgattam otthon, vagy a határban, ha kapálgattam. Egyébként többnyire a disznótorban meg a lakodalomban volt lehetőség a dalolásra, meg ha valaki éppenséggel megkért, hogy ezt vagy azt a nótát daloljam el neki." Mint említettem, Veres Józsefné Kocsis Julianna a dalok és a balladák zömét gyermekkorában, ifjú lány korában sajátította el. Visszaemlékezése nyomán nyolc-tíz éves lehetett, amikor már tudta a Homrodi Borbála és a Pápainé balladákat. Ez rendkívüli fogékonyságot bizonyít, különösen, ha arra gondolunk, hogy terjedelmes balladákról van szó. A későbbiek során is könnyen sajátította el a dalokat. Az otthoni környezeten kívül elsősorban a nagybarcai aratóktól tanult dalokat, amelyek száma azonban a teljes repertoárban csak ezrelékben jelölhető. Veres Józsefné Kocsis Julianna nemcsak jó befogadó, hanem jó előadó individuum is. A több száz dal, jelentős számú ballada teljes egészében él tudatában, s órákon át dallam- és szövegproblémák nélkül könnyedén, mély átéléssel dalol. A kötetben nagyszámú dal származik tőle. Teljes repertoárjának részletes vizsgálata a zenei egyéniségkutatás terén tanulságos eredményt hozna. Csák András. Rendkívül jelentős gömöri nótafa. Élete folyamán Gömör megye legkülönbözőbb falvaiban élt hosszabb-rövidebb ideig. 1908. március 26-án született Putnokon. Röviddel születése után a szülei Kálosára költöztek. Édesapja pásztor volt. Ő maga is pásztorkodott, kb. 10—12 éves korában Rimaszombatba költöztek 117