Dobrossy István szerk.: Foglalkozások és életmódok: válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 7. Miskolc, 1965)
Orosz László: Uradalmi cselédek és summások az aszalói káptalani birtokon
területén elsőnek kerül kisajátítás alá a kegyuraságnak birtoka, amelyen a rendeletet 1945. márc. 24-én végre is hajtják, kiosztva azt 3—5 holdas parcellákban. Május 17-én jött ki Szikszóról a kegyurasági erdő átvételére a kiküldött erdőfelügyelő, aki csak nagyrészben letarolt erdőt vett az államnak át. A kegyuraságnak ingóságait is átvették, így semmije sem maradt hátra a virágzásnak induló gazdaságból, bár ápr. 23-án a Járási Földbirtokrendező Tanács értesített, hogy kegyurasági terhek biztosítására 100 hold visszahagyását fogja javaslatba hozni. Sem szántó, sem szőlő, sem erdő nem maradt vissza." Ugyancsak Sáray 1946-ban ezeket írja még a káptalani birtok szétosztásával kapcsolatban: „Amidőn a földhözjuttatottak értesültek, hogy a nagyváradi káptalan a törvény szerint az őt megillető részt, 100 holdat, Aszaló határában volt birtokából akarja megtartani, a K.P. kezdeményezésére bevonultak tüntetni a járási székhelyre Szikszóra, ahol a Földhivatal egyik tisztviselőjét a felizgatott tömeg tettleg inzultálta is." A birtok területe, statisztikai adatai A birtok területének nagyságát hiteles statisztikai adatok alapján csak 1895-től ismerjük. Az 1895. évi összeírás szerint: „Aszaló földbirtokosa a nagyváradi r. k. káptalan. Haszonbérlő: Czinczár József. A gazdaság területe: 1649 kat. h. Megoszlása 886 kat. h. szántó, 3 kat. h. kert, 298 kat. h. rét, 146 kat. h. legelő, 276 kat. h. erdő, 40 kat. h. földadó alá nem eső terület. A gazdaságban foglalkoztatott cselédek száma: 27. A gazdaság fogatainak száma: 6 lófogat, 1 bivalyfogat, 12 ökörfogat, összesen 19 fogat. A gazdaságban használt gépek száma: 1 lokomobil, 1 járgány, 1 cséplőszekrény, 3 vetőgép, 2 rosta, 35 eke, 1 trior, 2 szecskavágó, 4 borona, 5 henger, 19 igásszekér. A gazdaság háziállatainak száma: 195 szarvasmarha, 15 db ló, 146 sertés, 675 db juh." összehasonlítás céljából érdemes megjegyezni a község lakosságára vonatkozó statisztikai adatokat ugyanabból az időből: „Terület: 2762 kat. h. Ennek megoszlása 1720 kat. h. szántó, 8 kat. h. kert, 354 kat. h. rét, 337 kat. h. legelő, 13 kat. h. a filoxéravész után beültetett új szőlő, 282 kat. h. parlagszőlő, 48 kat. h. földadó alá nem eső terület. Ezen a területen 493 gazdaság osztozott. A haszonélvezett (papi, tanítói, jegyzői) földek együttes területe 160 kat. h. volt. (Ebből 80 kat. h. az rk. plébánosé, 50 kat. h. az rk. kántoré). A 493 gazdaság állatállományának megoszlása: 873 db szarvasmarha, 328 db ló, 716 db sertés, 20 db juh, 4273 db vegyes baromfi, 98 méhcsalád. A fogatok száma és megoszlása 12 egyes lófogat, 104 kettős lófogat, 4 négyes ökörfogat, 12 kettős ökörfogat, 18 tehénfogat, összesen 150 fogat. A gazdasági gépek száma ismeretlen." A káptalani birtok területe 1920-ban a leadott vagyonváltsági 350 kat. holddal 1299 kat. h.-ra csökkent. 1932-től ezen a területen gazdálkodott a káptalan Weichinger János intéző irányítása mellett. Akkor már 9 kat. h. szőlője is volt a gazdaságnak, összesen 27 cselédet és 6 dohányost foglalkoztatott, továbbá egy vincellért, 2 kerülőt, 2 juhászt és egy gépészkovácsot. A káptalani uradalom tanyái . r , Az uradalomnak két tanyája volt: a község északi határrészében a 3. sz. műút közelében a Nagy-tanya, keletre pedig a Bársonyos mellett a Kis-tanya. A Nagy-tanya a 18. században keletkezett, amikor a majorsági gazdálkodás fellendült. Ez a tanya a 20. század elejéig a Káptalan-tanya nevet viselte. Csak a Kis-tanya felépülésekor kapta a Nagy-tanya megkülönböztető nevet. Ezen a tanyán lakott a gazdaság vezetője, az intéző. A régi intézői lakás építési ideje ismeretlen. Az új intézői lakás 192
