Dobrossy István szerk.: Foglalkozások és életmódok: válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 7. Miskolc, 1965)
Fenyvesi Edit: Kötélgyártás Sajószentpéteren
gyerek forgatni kezdi a kart és így mozgásba hozza a kereket. A köténybe benyúl a jobb kezével a mester, kihúz a kenderből egy csomót, és ráakasztja a forgó kampóra, ami azonnal összecsavarja. A hajtógyerek egy pillanatra megállítja a kereket, majd visszafelé forgatja. Ilyenkor az összetekert, összehurkolt fonalvég fellazul és a mester egy gyors mozdulattal leszakíthatja. Az arasznyi hosszúságot kettéhajtva visszaakasztja a horogra. Ekkor a gyerek ismét az előző irányba forgatja a kereket, a mester pedig a behajtott kötélvéget besodorja a fonalba, ami most újra sodródik. Ezután a hajtógyerek már nagy figyelemmel nézi a mester kezét, aki jobbjával adagolja a kendert, a bal kezével pedig szorítja a kész fonalat. A kezében lévő vizes posztódarabbal simítja a kiálló szálakat és sűríti, tömíti a sodródó szálakat. A rudallókötelet mindig balról jobbra sodorják. A hajtógyereknek nagyon kell figyelnie a mester kezét, mert ha a kötényből egyszerre sok kendert húz ki, nem tudja olyan gyorsan felfonni, mint a keveset, és a fonalvastagság egyenetlen lesz. Ilyenkor a kereket lassabban kell hajtani. A fonál hosszát megfelelő hosszúságra sodorja a mester, majd a szálakat leszakítja a jobb kezével, de a ballal végig kíséri a fonalat. Ha a végére ért, a fonalat a kövekkel megterhelt steklixe akasztja. A mester ekkor újra benedvesíti a spinflekket és kezdi elölről. A műveletet mindaddig ismétli, amíg mind a 16 szál fonál el nem készül, ugyanis annyira van szükség egy rudallókötél készítéséhez. Ha elkészült a megfelelő mennyiségű fonál, a mester elkezdi a zsinórozást, vagyis két, vagy több szálat ereszt össze egy fonálba. Ezt a műveletet összeeresztésnék is nevezik. Az összeeresztés úgy megy végbe, hogy a fonógép négy kampójára akasztják a szálakat. Ebben az esetben csak két, illetve három horgon lesz fonál. A kampós végekre mindig a hurkos végek kerülnek. A mester a szétválasztott szálakat az ujja közé veszi és ilyen módon halad a fonálvég felé, s így választja szét a még kereszteződő szálakat, majd a kővel nehezített stekniről lehúzza a szál nem hurkos végét. Kibontja, majd összefogja valahányat, és az így összefogott végeket az eresztőkaró (vagy eresztő) horgára akasztja. A horog szabadon forog. A fonógép horgait a hajtókar segítségével mozgásba hozzák és így a fonalak (amik eddig különállók voltak) összesűrűsödnek. A mester a tekeredő kötelet meg-megpendíti fonás közben, hogy ezáltal annak feszességét ellenőrizze. A fonással kapcsolatban feltétlen meg kell említenünk, hogy a fonalakat az összesodrás előtt hosszabbra hagyják, mint amilyennek majd a rudallókötélnek lennie kell. Mégpedig minden méterre, fél métert hagynak rá, mert a sodrás következtében a fonál rövidül. Amikor a fonálszálak megfelelően össze vannak sodorva, a mester kézbe veszi a jól megválasztott nagyságú lert és a fonalak közé helyezi, úgy hogy a fonálszálak mind külön-külön vájatokba kerüljenek. A ler kúpos vége hátrafelé, a talpas része pedig előre néz. A mester megindíttatja a kereket úgy, hogy az ismét balról jobbra forogjon. A bal kezében tartja a fonálvéget, a jobbal pedig pendítgetve ellenőrzi a fonál feszességét. így halad egyre közelebb a géphez, s közben a fonál feszességnek megfelelően gyorsítja, illetve lassítja lépteit. Mire a fonógéphez ér, a fonálhossz alaposan megrövidül. Ennek megfelelően tekeredik le a talpas külsőkiől. A mester a fonógéphez érve a lert kiveszi a fonalak közül és a kötényébe, vagy a gép mellé a földre helyezi. A fonalak hurkos végét a horogról leveszi és egymásra helyezve összesodorja, majd a készülő kötélrészét a földre dobja. Ezt a műveletet a szálazás követi. A szálakból sodort zsinórokat kötéllé sodorja a mester. Régen ezt a műveletet nevezték kötélverésnek, ma már szdlazásnák mondják. Ehhez a munkafázishoz nehéz és nagy szerszámok szükségesek. Négy zsinórt szálaznák egy kötéllé. Az udvarra kihelyezi a mester a nehéz ksirt, a kötél túlsó végére nehezéket helyez, ami a kötél rövidülését meglassítja. A nehéz ksirt bal felé forgatva összesodorja, így 109
