Dobrossy István szerk.: Foglalkozások és életmódok: válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 7. Miskolc, 1965)

Vass Tibor: Az ózdi acélgyári munkásság életviszonyai a XX. század első felében

2. kép. Az acélmű nyugati homlokfala az üzem dolgozóival ségi követelmények is nőttek. A modern technikára való áttérés a gyárat fenntartó Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű RT. (a továbbiakban: RIMA) összes üzemében a termelés fokozott összehangolását követelte. Az acélgyártásban alkalmazott új eljárások nem tették volna gazdaságossá az összes telephelyen egy-egy kisebb-nagyobb Siemens—Martinacélmű felépítését. Ezért inkább a szakosítás felé tolódtak el a fejlesztési elképzelések. A RIMA az összes saját acélgyártását és a nyersvasgyártás többségét Ózdra akarta összpontosítani.

1 Míg a gömöri üzemekben elsősorban a különleges nyersvasfajtákat szándékoztak termelni, a salgótarjáni és a borsodnádasdi gyárakban az ózdi acél feldolgozására rendezkedtek be. Ezeknek az elképzeléseknek a megvalósításával az ózdi gyárban egy hosszú, mintegy 20 éves szakasz kezdődött, melynek során műszaki-technikai bázisa teljesen átalakult. Lényegében ebben az időben nyerte el a gyár mindmáig jellemző képét. Az acéltermelés összpontosítását azért tervezték teljes egészében Ózdra, mert a Martin-sor és a kapcsolódó üzemek felépítéséhez szükséges hellyel itt rendelkeztek. A generátorgáz előállításához megfelelő mennyiségű szén itt állott rendelkezésükre. Az üzemi igényeket kielégítő ipari víz mennyisége is itt volt biztosítva. A likéri kohókkal is Ózdnak volt a legjobb fuvarozási összeköttetése. Az ózdi vas- és acélgyár kialakítása 1893—94-ben a Martin-acélmű építésével kezdődött. Az első lépcsőben négy db SM-kemencében kezdődött meg az acélgyártás (1. kép). Az l-es számú kemencében a termelés 1895 júniusában, a H-es számúban júliusban, a IH-as számúban októberben és a IV-es számúban 1896 márciusában indult meg a termelés.

2 Figyelembe véve az akkori technikai színvonalat, viszonylag korszerű üzem volt. Mind a négy kemenceegység függőleges körszelvényű, Bathó-rendszerű regenerátorkamrás, 25 tonnás adagsúly befogadására alkalmas Siemens-tűzfejű, bázikus medence10