C. Nagy Béla - Sztareczky Zoltán: A cekeházi Sivák család népdalművészete (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 6. Miskolc, 1965)

- 15 ­Apjuk, anyjuk jó dalos lévén, életük sürü dalolással telt. A család másik zenei kútfeje, az anya 1908-ban Hajdúnánáson született» Jó zenei hallását szüleitől örö­költe, de családi körülményei miatt a szülői házból keve­set hozott» Apja parádés kocsis volt, aki a földesúr pa­rancsa szerint mint urasági cseléd változtatta lakóhelyét» A kislány Taktakenézre, majd Taktaszadárá került Öt fiu, két leánytestvérével» Már 12 éves korában a summásokkal járt napszámba, akiknek dalai mély benyomást gyakoroltak rá» A legtöbb dalt Tlszaluc mellett Gábrieltanyán tanulta, ahová legfogékonyabb életszakában, 14 éves korában került» Nyáron a napszámosokkal, télen dohánycsomósás közben bőví­tette dalkincsét» Jó alkalmai voltak a dalolásnak a kuko­ricafosztások és a tanyai házimulat3zágok, melyekre egyéb szórakozás-hiányában messzi vidékről jöttek a fiatalok» Mi­kor Bazsipusztán férjhez ment és Gekeházára költöztekj gyerekeinek adta át daltudésát» A nagyobbak akkor sajátí­tották el a dallamokat, amikor anyjuk a kicsiket, hogy fi­gyelmüket lekösse, dallal szórakoztatta» A cekeházi mulatsá­gokban már csak kismértékben gazdagíthatta dalkincsét» A két dalos szülő gyermekei is kiemelkedő a one i hal­lással születtek. A legidősebb lány, Mária még a régi lakó­helyen jTaktaharkányon született 1928-ban. Saját vallomása szerint szüleitől tanult népdalokat és csak testvérei tár­saságában dalolt esténként, amikor a napi munka után össze­gyűlt a család. Férjével, aki bányász Tállyán, 20 éves ko­rában kelt egybe. Egy leány gyermeke született, aki nem ér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom