C. Nagy Béla - Sztareczky Zoltán: A cekeházi Sivák család népdalművészete (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 6. Miskolc, 1965)

daklŐdik a zene iránt. Azóta felhagyott az énekléssel ós zárkózottsága odáig terjed, hogy Sztareczky Zoltánnak, s nekem alig sikerült szólásra birnunk. Ilyenformán a rendkívüli muzikális család repertoárjából az Ő dalkincs ót nélkülöznünk kel

left« Hu

8

a

» A

*ma Cekeházán született 1933-ban» Kiskorától jó dalos és szülei tehetséges növendéke volt. Szívesen tanult házon kivül is a környező falvakból /Ilagykinizs, Aszaló/, vagy otthon kukoricafosztáskor és a cekeházi cigányoktól, akik jelenleg a Patay Kastélyt lakják. Első férjétől, Ferencsák Bélától két lánya született, akik nem érdeklődnek a dalok iránt, másodikkal, Fehér Lászlóval 1961-ben keli egybe; utóbbi juhászmesterséget folytat Sivák Barnabás mellett. Anna családi gondjai ellenére mindenkor, ma is sokat és szívesen énekeli apja régi dallamainak hivatott tolmácsa ós továbbfejlesztője. Margit 1935-ben Cekeházán született. Nem kiemelkedő, de megbizható memóriáju dalos, aki szívesen ós könnyen sajátította el szülei, nővérei és pajtásai dalait. Férjétől, Kovács Lajos erdésztől egy fia, első házasságából egy lánya született. Házasságkötése óta megszakadt kapcsolata a népdallal, gyermekeit sem tanitja. Az abaujszántói Tüdőbeteggondozó dolgozója. Ilona 1937-ben született. Apjának és anyjának egyaránt kitűnő tanítványa. Kiemelkedő képességére vall, hogy éppen az o, 1959-ben született egyetlen gyermekében, Bandiban összpontosul megint olyan rendkívüli tehetség, mely képes lesz arra, hogy az ősöktől a nagyapán át az anyára szálló zenei hagyatékot az utókornak átajda. Az unoka, a "kis inas" mellett persze ott van még a nagyapa is, aki