Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)

Helyi mondák, betyártörténetek - Nemcsik Pál: Helytörténeti mondák Borsodnádasdon

HELYTÖ R T E N E T I MONDÁK BOHSODNÁDASDON Borsodnádasd község, az ózdi járás legnépesebb községe, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék érintkezési pontjában, a Bükk hegység nyugati, nyúlványai között fekszik. A község 5.000 főt meghaladó lakosaága három fő társadalmi rétegre tagolódik. A legősibb, de ma már számbelileg legkisebb réteg tagjai földműveléssel, állattenyésztéssel, erdőkitermeléssel foglalkoznak. Mintegy száz év óta alakult ki a falu társadalmában a gyárimunkások népes csoportja, melynek tagjai az 1860-ban létesített Borsodnádasdi Lemezgyárban dolgoznak. A legfiatalabb, de egyre szaporodó társadalmi réteg a bányamunkások betelepülésével alakult ki. Mint minden településnek, Borsodnádasd községnek is kialakultak ós a szájhagyomány után tovább öröklődtek helytörténeti mondái. Nem véletlen, hogy a közelmúltban folytatott mondagyüjtésünk alkalmával a mezőgazdasággal foglalkozó emberek között találtunk feljegyzésre méltó anyagot. ök voltak az első megtelepülök a község területén. Nemcsak az erdőket irtották ki, hanem műveltségi fokuknak megfelelően mesés alakokkal népesítették be a községet körülvevő erdőket, hegyeket, nádasokat, őseik tanüi voltak szokatlan természeti jelenségeknek, viharoknak, hegycsuszamlásoknak, erdőtüzeknek, árvizeknek. Megőriztek olyan történeteket is, amelyek történeti személyekkel kapcsolatosak. Tündérmondák, tatármondák, vármondák, eredetmondák, kincsmondák, helynévmon-