Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)

Népi foglalkozások, mesterségek - Dobrossy István: Amíg a kendermagból tilolható rost lesz

- 245 a. Az áztatás célja: a kender megpuhitása, a szálak közti kötőanyag elbomlasztása abból a célból, hogy a rostszál..!: szétváljanak. Lényegében a kender fonásra való előkészitésének kezdeti művelete. b. Az áztatás helye: az áztatás történhet álló és folyó vizben. Az utóbbi a tökéletesebb, ugyanis a viz mozgása mintegy kilúgozza az összekötött kévékből a növényi rothadó részeket és más bomló kéreganyap-ot. Az áztatás állandóan friss vizben történik, ezáltal a fonás könnyebbé válik,azt a részét tekintve, hogy a fonóasszony nyelvét nem csípi a kender,amely elégtelen kikészités esetén meglehetősen kellemetlen szagú és izü. Az állóvizben történő áztatás ideje rövidebb, 3-4 nap. Hátránya a folyóvizi áztatással szemben az, hogy a melegebb vizben a gyorsan bomló részek nem tudnak eltávozni, a kender hamar bebüdösödik. c. Az áztatás idejét befolyásoló tényezők: 1, a levegő hőmérséklete, 2, a viz minősége, hőfoka /legalább 15-l6°-nak kell lennie/ 3t az áztatási évszak /nyáron a kender hamarabb kiázik, mint tavasszal/. Nyáron 3-4, ősszel és •tavasszal 6-10, esetleg több nap kell a kiáztatáshoz. Az őszi és tavaszi áztatás idejének meghatározásában igen szélsőséges adatokkal is találkozunk. 4. A kender minősége szintén erősen befolyásoló tényező. A puhább; a vékonyabb szálú, jobb talajon