Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)
Földművelés - Galuska Imre: Szántóföldi határhasználat Kesznyétenben
- 166 szak, melyet a nyomásom mezőgazdaság korszakának nevezünk,és persze nem is s zabálj sűrűen nyilik vele az uj korszak,a nagyüzemi szocialista gazdálkodásé. A kettő között van az 1930-as évek végétől 1950-60 Íjáig az az idő, mely a szabad vagy spekulativ gazdálkodással jellemezhető. Földmivelésünknek ezt a legrövidebb korszakát a felszabadulás két, még rövidebb szakaszra osztja. Az 1930-as évtized dereka táján a jó árú lencse, majd a bőtermő, értékes szalmaju borsó került a hagyományos búza, rozs, árpa, kukorica mellé. Cukorrépát legislegelőször az én édesapám termelt több holdon is; rajta kivül a felszabadulás előtt más nem is termelt a községben; a termelési előleg indította rá az én taníttatásom költségeinek az előteremtésére; édesanyámnak ajánlották a szerencsi hitelszövetkezetben egy kamatfizetés alkalmával; azonban a következő évben - az 1940-es esztendők elején volt - ráfizettek, ui. akkor épitették a Hernád-csatornát és az ideiglenes utón és hidon ősszel a nagy sárban a liszaluci állomásra az átvevőhelyre nem lehetett teherrel közlekedni. - A lelkész - bodrogközi tanító sógora biztatására - mentával kísérletezett, de nem vált be. A háború alatt, a Jurcsek-féle pontrendszer idején kezdett a napraforgó az addigi szegély helyett egész parcellát elfoglalni a zsirpont teljesítésére. A régi hagyományos gabona-gazdálkodás azonban, melyben a búza volt a főtermeivény, jobbára még megmaradt. A trágyázás Í3 rendszeres volt .Ha a hagyományos nyomás-rendszertől szükségképpen eltértek is, "a vetésforgó ésszerűségére figyeltek. Az 1945-öt követő esztendők gazdálkodási "rendszerét" előbb az jellemezte, hogy nem volt benne semmiféle rendszer. Először a régi, szükséges termeivények mellett azt termelt kiki, amit tudott, vagy legkifizetőbbnek látott. így 1946-ban még dinnyét is; éppen a jó, uj forintbői kaptak érte szép pénzt , akik termeltek; később nem jutott dinnyének még talpalatnyi hely sem, éveken keresztül látni sem lehetett. A szabad gazdálkodás 1949-től kezdve egészen kötött lett. Eleinte még csak az un. kulákoknak írták el£ százalék
