Lajos Árpád: Borsodi fonó (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 3. Miskolc, 1965)
-Sokét féligfont orsót összehajtanak» A szálak végit kétszeres hurokkal összekötik, majd egyik félorsóról /általános/ a másikra áthajtják, átcsévézik» Az igy megtelitett, volt félorsót ha.1t ott orsónak hivják /általános/. Bodrogközbent tekert orsó» Mond.iák tele orsónak is, /"teli örsóVt de ezt az elnevezést szivesebben alkalmazzák árra, amelyiket egyfolytában való fonással telitettek» Az összehajtásnak » átha.itásnak /általános/ át tekerésnek /Bodrogköz/ több módja van» A palócságnál kettőt figyeltem meg: mellre szőrit ás sal és levegőbetartással» Az előbbi ugy történik, hogy a fonalak összekötése után egyik félorsót heggyel a bal mellükhöz szoritják a kulcscsont alatt, s tenyerüket a karika alatti orsószárvégre /bütyökre/ tartják» így ez az orsó vizszintesen ütközik el a melltől, s a baltenyér ugy,nyugszik az orsóbütykön, hogy szőrit, de az orsó forgását nem fogja akadályozni» Most már a másik, jobbaké zben tartott félorsót az ujjak közt ugy forgatja az aszszony, hogy a mellretartott orsóról átcsavarodjon rá az összes fonal» Bodrogközben is ismerik ezt» Nyugatbor sódban még gyakoribb a levegőbetartással történő áthajtás» A fonalak összekötése után az egyik kézben tartott orsó karikával lefelé, a másik karikájával felfelé áll, s most mindkét kéz ujjainak egyirányú SJ dor gátasával az egyik félorsó átadja fonalát a másiknak» A Csereháton és a Szárazvölgy keleti felében gyakran megfigyelhető ma is a félorsó áthajtása guzsalybadugott orsóheggyel» Az egyik félorsót heggyel a guzsalyfő bevájolt vastagabb végibe állit ják, ugy, hogy a guzsalyfő csúcsa lefelé néz, most a guzsalyfőt egyik kézzel megfogják, másik kéznek a tenyerével az orsót beleszorítják, a másik félorsót egy másik asszony veszi kézbe, s ugy csavargatja, hogy a guzsalyfejes orsóról a fonal assan rákerül» A lányos fonók idején leghűségesebb és legkellemesebb segitség a legényszerető volt» A lány a fiu kezébe