Lajos Árpád: Borsodi fonó (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 3. Miskolc, 1965)
- 6o8 SZÁRAZ KÖSZVéNX... ß TBMPOGIUSTO (H ANGOh /YMeuéK) > JLJH 9~M. M Szaré* köszvény bőtzör- meny raantscn össze - mén ^J jJl i küszvérty két kezedet iíabédá Vf «a a karcsú dere - {<ad Hej piros bor, piros bor f Mingyaa raank kerül a sor» Tőtsed babaam tetej ig, Hagy iszom ki fenékig. Hej rozmaring rozmaring» Leszakadt róulam az ing« Van maan nékem kedvesem, Ki mewarja az ingem. He(| kendermag kendermag» • Jaj de kemény legény vagy* Mit eer a legénységed, Ha nincs saeep feleséged. Ahol disznóölés vót» ott meg is kinaaltak minket. Egy közülőnk fogta a kosarat. Abba tették a kolbaaszt» hurkaat. Még sokszor bort adtak. Akkor még jobb kedvónk Tót« Bemelegedett a fül ónk tövi is. Elment Ónk még a papnyl» azt is mettaancoltattuk. Még aznap este viaszamentőnk a fonóuba» ott meseüttük amit kaptánk, és még külön mulat saagot csap tónk. . Hagy vigsaag vót, az igaz! Mint egy kislagzi. Mindig benne vótr.w.. sohase maradtam vóna ki belőüle.. Zsuponyó Fal 59 éves, Bánfalva, i960. Ismertük mi is a maskaraat! Hogyne ismertük vóna, jaacottuk is! De mi áztat pacurkaanaK hívtuk. Vaartaak, mikor gyön maan a pacurka ? így fonóu alkalomkor. Felőtöztonk a régi fajta asszonyruhaaba meg feerflruhaaba, vittönk egy nagy kanalat, ilyen kaasakavarót, ne. oszt ha hozzaank nyúltak, hogy megpróbaaljanak levetkŐüztetni» haat az illetőünek raavaagtónk a kézire. Uuugy a( Odahajintottónk nekik egy-kettőre.
