Istvánffy Gyula: Palóc népköltési gyűjtemény (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 2. Miskolc, 1965)

3. Szereplők: 1. Két angyal hosszú fehér ingben, mely derékon piros pántlikával van lekötve, a fejükön oldalt lapított papírsüveg, színes cifra papír dísz­szel borítva s papír sallanggal felcifrázva. 2. Három pásztor, ezek is a nadrág fölé kieresztett ingben vannak, mely azonban a derékon nincs átkötve, a fejükön kupaalakú cifra papír­süveg, papír sallanggal felékesítve, kezükben pedig csörgős bot. 3. Az öreg juhász kifordított bekecsben, fején báránybőr sapka, ba­jusza, szakálla kender szöszből, a kezében pedig nagy bunkós bot. Az utcai vagy az udvar felőli ablakon — rendszerint este — beko­pogtatnak: „Dicsértessék a Jézus Krisztus! Szabad-e a kis Jézuskát kö­szönteni?" S ha belülről megengedik, a két angyal belép a szobába, a bet­lehemmel, mely egy vagy két tornyos templomot ábrázol kicsiben. A bel­seje szent képekkel kiragasztva, van benne oltár is emelve, az oltár előtt jászolyban fekszik a kis Jézus barmok között s a betlehem belseje gyer­tyákkal megvilágítva (rendszerint 2 szál az oltárnál, kettő pedig a betle­hem bejáratánál ég). Az angyalok így kezdik mondókájukat: Keljetek fel jó bojtárok Mert angyal szól, hallgassátok Mert Messiás született Ki megjövendöltetett. Glória! Erre bejön az első pásztor: Én csak szegény pásztor vagyok, Nincsen kincsem, nem adhatok, Behoztam egy szép báránykát Óh szép Jézus fogadd el hát. Az angyalok felelik: Glória! Egy belép a második pásztor: Hol vettem én itt magamat, Hová húztam, vontam fáradt lábaimat, Még a hegyeken is túl jártam, Pásztor pajtásaimtól én úgy elmaradtam. Juhaim, nyájaim, barátim, pajtásim Tudom, hogy bánkódtok édes jó barátim. Erre bejő a harmadik pásztor is: Hopp! Isten jó napot, Lám én is itt vagyok, Tudom, hogy engemet Jó szívvel vártatok. Három fertály hétre ide érkeztem. Olyan nagyot ugrottam, hogy majd kitört a nyakam. Glória! 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom