Istvánffy Gyula: Palóc népköltési gyűjtemény (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 2. Miskolc, 1965)

mat. Most már te az enyém, én a tied, gyere velem, hazamenőnk a napvelágra. Ügy is vót, hazamentek, lakzit csaptak, oszt éltek ők a királyi kastélyben ollyan boldogan, hogy kimondanyi se lehet. Egyszer egy este, azt mondja az anyós a menyinek, mármint a Világszép lányának: — Engedd lelkem, menyem, had ágyazok én meg a etted uradnak. — No jól van, a menyecske nem ellenzetté. Hát az a gonosz asszony mit nem tesz: azt a hegyesre szopott csontot, amit magával hozott a ballangbol, felállítja a derekaljba hegyivel felfelé, oszt aszondja a fiának vacsora után: — No Balázs! bele tunnád-e vetnyi magadat ollyan könnyesen

40 az ágyba, mint máskor? Balázs se rest, belevetyi magát hátval a nyoszolyába, oszt arra egy nagyot sipakogyik.

41 Hát az hegyes csont belement a Balázs szívibe s egybe meghótt. No volt erre szörnyű ihedtség a királyi házban, lóttak-futtak orvosért, patikáért. De Világszép lánya azt mondta: — Ne gyüjjön ide senki, majd segítek én rajta. — A csontot kihúzta, szergyógyítóval

42 jól megkenegette a Balázs szíve tájékát, s így valahogy memmeg emberré tette az urát. Balázs meg ahogy újból evelenné

4:i lett, nekiesett a mustohájának, a kardjával egybe levágta a fejit. — Nem érdemlyi az illyen, hogy az Isten napja süssék rá. Élt aztán Zsíros-bújdos Balázs az apjával meg a Világszép lányával boldogan a királyi kastélyba, s tán még most is élnek, ha meg nem hóttak. (Párád, Heves m. 1890.) 2. TANCIKA-MARCIKA Mun volt, hun nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl volt, kidőlt, bedőlt kemencének egy csepp oldala sem volt, ahol killyebb volt, ott bellyebb volt, mégis jó morvány kalácsot

1 süttek benne. Elég az ahhoz, volt egyszer a világon egy király, meg annak egy igen szép, fajin felesége. Hogy hogy nem, egyszer az asszony csak leesik a lábáról,

2 ágynak dől, oszt semmiféle doktor, patika nem tudta megorvosítani. — Itten a király szörnyen búsulásnak esett. Mikor ezt látja a felesége, aszondja neki a halálos ágyán: — Édes szívem, sohse búsulj mét te fiatal vagy. Ha meghalok, házasodj meg, de csak azt a lányt vedd el feleségül, aki a csepüből is arany szálat tud fonni. — Avval a királyné behunyta a szemit, meghót. 41. sikolt 42. gyógyítószer, kenőcs 43. elevenné 1. nagy, fonott kalács 2. megbetegszik 200