Istvánffy Gyula: Palóc népköltési gyűjtemény (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 2. Miskolc, 1965)

132. Árva csanál koszorú, Mért vagy olyan szomorú? Azért vagyok oly szomorú, Fejemen a gyász koszorú, Árva csanál koszorú. (Uppony) 133. Én belőlem nem jó csillag lett volna, Mert az égen nem jól ragyogtam volna. Mikor kéne a legjobban ragyogni, Akkor mennék a babámat csókolni. (Bóta, 1912) 134. Ügy forog a kocsikerék, ha kenik, Jertek lányok, kísérjetek Hamburgig, Hamburg mellett csuhaj la! Ülök a gőzhajóra, Szervusz lányok, megyek Amerikába. (Bóta, 1912) 135. írnok uram köszönöm a jószívűségét, Nem taposom már én többet a répaföldjét, Tapostam már két hónapig, elég az nekem, Apátfalvi állomáson vár a kedvesem. (Bekölce, 1912) 136. Kis kertet kerítettem, Bele rózsát ültettem, Szomszédasszony szép lánya Rákapott a rózsára, Szemem kacsintására. De én áztat nem bánom, Bíró úrnak bemondom, Bíró úr is azt mondja, Lánynak illik a rózsa, Legénynek a lány csókja. (Bekölce, 1912) 175

Next

/
Oldalképek
Tartalom