Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Hováth Zita: Borsod megye és Miskolc parasztsága az Úrbérrendezés idején
56 Horváth Zita FÓNAGY Zoltán 2013 A nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában. Adattár I—II. Magyar Történelmi Emlékek — Adattárak. MTA ВТК Történettudományi Intézet, Budapest. GYULAI Éva 2000 Topográfia és városkép. In FARAGÓ Tamás (szerk.): Miskolc története III/l. 1702—1847-ig. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár — Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 57—150. HORVÁTH Zita 2008 A földesúr-jobbágy viszony a Mária Terézia kori úrbérrendezés paraszti vallomásai alapján Borsod, Pest és Zala vármegyékben. In CZOCH Gábor—HORVÁTH Gergely Krisztián—POZSGAI Péter (szerk.): Parasztok és polgárok. Tanulmányok Tóth Zoltán 65. születésnapjára. Korall Társadalomtudományi Egyesület, Budapest, 228-250. 2009 Örökös és szabadmenetelű jobbágyok a 18. századi Magyarországon. Századok, 143. 5. 1063-1104. 2012 A parasztság helyzete Borsod megyében az úrbérrendezés idején. In SZIRÁCSIK Éva (szerk.): Birtokosok és birtokok. Discussiones Neogradienses 12. Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, Salgótarján, 161-174. 2014 Piacközpontok Borsod megyében az úrbérrendezés idején - forráselemzés. Publicationes Universitatis Miskolrínensis. Sectio Philosophica, Tomus XVIII. — Fasciculus 1. 123-130. 2017 Borsod megye parasztsága az úrbérrendezés idején. In CSIKÓS Gábor-HEGEDŰS István-HORVÁTH Gergely Krisztián-Ö. KOVÁCS József (szerk.): Vidéktörténet 1. Életvilágok és társadalmi gyakorlatok a 18—20. században. MTA ВТК Történettudományi Intézet, Budapest. 65-106. HORVÁTH Zita-TÓTH Péter 2010 Sajószentpéter története. Sajószentpéter. Ö. KOVÁCS József-SZENDI Attila 2000 Városi társadalom. In FARAGÓ Tamás (szerk.): Miskolc története III/2. 1702—1847-ig. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár — Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 517-678. RÉMIÁS Tibor 20DA Miskolc 18. százul társadalma feudális kori összeírásai alapján. Herman Ottó Múzeum — Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Levéltár — Bíbor Kiadó, Miskolc. SZEGŐF1 Anna 2000 Mezőgazdaság — árutermelés — piac. In FARAGÓ Tamás (szerk.): Miskolc története III/1. 1702-1847-ig. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár - Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 273-316. TÓTH Péter 1991 A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye (1770). Miskolc. PEASANTRY OF MISKOLC AND BORSOD COUNTY AT THE TIME OF THE URBÁRIUM Keywords: Urbárium, serfs, cottars, peasant’s confessions (‘nine bullet points’ questionnaire), eternal serfs, villains Borsod County had 196 municipalities in the second half of the 18th century, among them 10 market towns including Miskolc. Their possessors were mainly smaller landlords with minor properties. In 1770 there were 400 possessors, most of them had no more than 1-2 serfs, moreover a lot of them had only cottars. The majority of the municipalities belonged to joint-possessors. Only 71 settlements were owned by sole landlords, 41 of them were secular and 30 were ecclesiastical possessors, some notables among them. The secular possessors altogether had more parcels of land, serfs and cottars than the ecclesiastical ones. At the same time, the largest ecclesiastical possessor (the Chapter of Eger) had major property than the largest secular one (the Royal Lordship of Diósgyőr). The Royal Lordship owned the localities Mezőkövesd, Mezőkeresztes and Miskolc, 3 of the 10 market towns of the county. The largest settlement of the county and of the Royal Lordship was undoubtedly Miskolc. In general, more than a half of the peasant population (serfs and cottars altogether) of Borsod County belonged to major possessors (15 secular and 7 ecclesiastical), whereas the more hundreds of minor noblemen owned the remaining half of the peasants. Many smaller landlords had no serfs at all, except 1-2 cottars with or without a cottage. [translated by the editor] Horváth, Zita
