Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Bodovics Éva: Város a Szinva két partján. Miskolc és a természetes vizek kapcsolata
66 Bodovics Eva tán tarthatásra, mint a metszőbelyiségnek a Szinva kötelében való elhelyezése, a menyiben a fürdőházból a metszőhelyiséghez vezető csövön folyton ömlő víz segítségével az egészségellenes képződések nem óránként, hanem öt perczenként lemoshatok, és egy közvetlen csatornán a Pecze árokba vezetnék.”43 Minde2ek az intézkedések — a mederszabályozás, az űrgödrök használatának elrendelése, új kutak fúrása — előkészületei voltak egy sokkal nagyobb projektnek: egy átfogó ivó- és szennyvízhálózati rendszer kiépítésének, amelyre a század végén került sor. Bármennyire is törekedtek a legkorszerűbb és egyben a leghigiénikusabb megoldásra, a Szinvát nem tudták kivonni a tervből, így az új tervekben továbbra is a patak szolgált a szennyvíz összegyűjtésére és elvezetésére. Mint láthattuk, a Szinva meghatározó eleme volt a 19. század végén Miskolcon élt emberek életének. Nemcsak megélhetésük, de sokszor életük is a pataktól függött. Számtalan iparág használta a vizet kisebb-nagyobb mértékben, de kikapcsolódási és szórakozási lehetőséget is kínált a Szinva a városiaknak. Ugyanakkor a vízhasználati hiányosságok és szabálytalanságok miatt, az árvizek és a higiéniai viszonyok révén a patak komoly veszélyforrást is jelentett a lakosokra nézve. Az évtizedek, évszázadok során a miskolciak igyekeztek a lehetőségekhez mérten maximálisan kihasználni a patakkal járó előnyöket, az állandó veszélyeztetettség ugyanakkor időről időre változásokat idézett elő a városi életmódban. 43 MNL BAZMLIV. 1905/b. 1105/1883. RÖVIDÍTÉSEK, FORRÁSOK MNL BAZML - A Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára, Miskolc IV. 1902/c. Miskolc város közgyűlésének iratai. Közgyűlési iratok IV. 1905/a. Miskolc város tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek IV. 1905/b. Miskolc város tanácsának iratai. Tanácsülési iratok IV. 1905/c. Miskolc város tanácsának iratai. Tanácsi iratok 1880. évi népszámlálás. MNL BAZML IV. 1905. j. 1. köt. Miskolc város lakosainak házszám szerinti névsora (népszámlálási jegyzék utcanév-mutatóval), 1880. Borsod. Miskolci Értesítő. Napilap, Kiadja: Rácz Adám, később Forster Rezső Építési szabályzat 1879 Építkezési szabályok Miskolcz város számára. Miskolcz Rendőri szabályrendelet 1874 Szab. Miskolcz városa rendőri szabályrendelete. Miskolcz IRODALOM BENKŐ Sámuel 1976 [1782] Miskolc város történeti-orvosi hely rajza. Szerk. SZABADFALVI József. Herman Ottó Múzeum, Miskolc. BODOVICS Éva 2014 Vízhasználat és „árvízi kultúra” Miskolcon a XIX. század második felében. In HORVÁTH Gergely Krisztián (szerk.): Víz es társadalom Magyarországon a középkortól a XX. század végéig. Balassi Kiadó, Budapest. 439—469. 2015 Árvizek és árvízvédelem Miskolcon a 19. század második felében. FONS, XXII. 375-395. 2017 Építő áradat. Városfejlődés az árvíz segítségével Eger és Miskolc példáján keresztül. URBS, X—XI. (2015-2016). 71-99. BORBÉLY Sándor 1980 Az 1878. évi miskolci „nagy árvíz” okai. Hidrológiai Közlöny, 1980. 9. sz. 413-417. DOBROSSY István-VERES László 1978 Miskolci árvíz 1878—1978. Herman Ottó Múzeum - II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Miskolc. GYULAI Éva 1996 Miskolc középkori topográfiája. In KUBINYI András (szerk.): Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár — Herman Ottó Múzeum, Miskolc. 175-253. 1998 Miskolc topográfiája a XVI-XVII. században. In SZAKÁLY Ferenc (szerk.): Miskolc története II. 1526- tól 1702-ig. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár - Herman Ottó Múzeum, Miskolc. 89-174. VERES László 2003 Élelmiszer-feldolgozó ipar. In VERES László (szerk.): Miskolc története IV/1. 1848-tól 1918-ig. Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár - Herman Ottó Múzeum, Miskolc. 433—448.
