Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Hajdú Ildikó: Miskolc kiépülése a 20. században
Miskolc kiépülése a 20. században 77 soknak az általános rendezési terv elfogadására, majd a rá következő két évben a részletes tervek kidolgozására. Azonban a város térképezése még ekkor sem állt rendelkezésre, ez végül csak 1944-re készült el. S ahogy a városi tervek esetében gyakran előfordult, a változó politikai környezet ismét megakadályozta a korábbi elképzelések megvalósítását. A II. világháború után immár teljesen új elvek vezérelték a városrendezési törekvéseket, mint ahogy az ország politikáját is. „A 3 éves tervben újjáépítettük az országot, az 5 éves tervben új országot — s benne új Miskolcot — építünkr — fogalmazta meg a II. világháborút követő helyreállítások és új beruházások elkezdését követően a városi vezetés. Az új célkitűzések — a korszak politikai törekvéseinek helyi manifesztációjaként — az ország második legnagyobb városának létrehozása köré szerveződtek. Az építészet legfontosabb feladata a helyreállításokra, majd a politikai irányítás által erőteljesen meghatározott tervidőszakok előírásainak megvalósítására koncentrálódott. Helyi szinten az építészet számára a legnagyobb konfrontációs területet épp a felülről, központilag szabályozott irányítás jelentette, amely a várostervezés, illetve az egyes épületek tervezése terén a fővárosban alapított országos intézmények munkatársait bízta meg elsődlegesen a feladatokkal:,Miskolcon az ’50-es években, a szpcreál korszakban nem a város, hanem az Országos lakásépítési Igazgatóság/ a Lakik készítette a terveket. Ez a Minisztériumban ült fenn. Voltak bizonyos számaik, amelyek alapján az egyes városokban lakásokat kellett építeni, így épült Miskolcon az összes szpcreál épület. A Kilián Észak, a Győri kapunak az északi oldala, ami már a ’40-es évek végén megkezdődött, bár még nem volt szpcreál. Azpk minősége azonban még mindig különb, mint a mellette levőké. És még a Katalin utcánál is szpcreál típusépületek voltak. Ez ’38-ig tartott körülbelül. Amikor idekerültem, a Lakik már nem létezett, és ezek az épületek már be voltak fejezve.”2^ Újjáépítés, tervgazdaság, iparosítás, modernitás lettek a korszak kulcsfogalmai. A felálló új politikai vezetés nemcsak a háborúban megsemmisült vagy megsérült életteret törekedett újjáépíteni, hanem a régi negligálásával egy új anyagi és szellemi világot akart építeni. Hívószava a szocializmus volt. Mindent áthatott a szelleme, amelyben nem más, mint a szovjetizálás terve és szándéka bújt meg, ahol „a népgazdaság szabja meg egy-egy város szerepét, vagyis termelési profilját és tájszgrvezp jelentőségét. Ez az a keret, amelybe a helyi kommunális fejlesz“ tés célkitűzéseinek be kell illeszkedniük és az az alap, amelyen 24 Interjúrészlet, Heckenast Péter (Az interjút készítette: Hajdú Ildikó, 2009. 09. 25., HÓM Gynsz: 1579/2010. Hajdú-Nagy 2010.) a városrendezési tervszerűségnek fel kell épülnieP25 A tervek elérését pedig mi sem szimbolizálja jobban, mint ha egy egész város reprezentálja azt: egy felépített szocialista város. Ezen tervgazdasági törekvéseknek vált egyik példájává a világháború előtt 60 000 fős lakosságú Miskolc, melyet kezdeti lépésként 10 település összevonásával először Nagy-Miskolccá, majd az iparosítás drasztikus változásain keresztül Eszak-Magyarország regionális ipari központjává szerveztek. Ekkor már nem állt semmi Nagy-Miskolc létrehozásának útjában. Az országos vezetés döntött egy új nagyváros alapjainak lerakásáról. így 1945-ben az elsők között csatolták Miskolchoz Diósgyőr és Hejőcsaba településeit, majd 1946-ban Tapolcát és végül 1950-ben egy újabb közigazgatási átszervezés keretében Görömbölyt, Szirmát és Hámort (Alsó- és Felsőhámort, Lillafüredet és Ómassát, Dobrossy 2005). Miskolc a Népgazdasági Tanács 116/8/51. sz. rendelete alapján - Budapesttel együtt — osztályon felüli település lett (/. ábra). Warga városrendezési tervét és leginkább annak szellemiségét, 11 évvel a városrendezési törvény után, 1948-49-ben váltotta fel Weiner Tibor (1906—1965) és Ruisz Rezső által készített városrendezési terv, az Építésügyi Minisztérium megbízása alapján. Weiner Tibor a Bauhaus szellemében felnövő építészek közé tartozott. Pályája során egyaránt megfordult a szovjet avantgárd hatása alatt álló Moszkvában, és a Le Corbusier munkássága és szellemisége által áthatott Párizsban. Dunaújváros városrendezési tervének készítésénél fogalmazta meg azt az elméletét, amely miskolci terveire is érvényes volt (Weiner 2006, 154; Hajdú 2010, 43). Az új szocialista, a várostervezésben is megjelenő elméletet tükrözték koncepciójában a városközpontok, amelyekkel azonos rangú részekre tagolódott a város, és azokban minden közigazgatási és szolgáltatási intézmény helyet kapott, területi elkülönülés nélkül (Meggyesi 2005.123). A városközpontok azonban már nem igazodtak a régi településstruktúrához, azok elhelyezését teljes mértékben az új szemlélet szerint fejlődő nagyváros fontosabb gócpontjai határozták meg.25 26 Weiner Tibor és Ruisz Rezső tervei alapján valósult meg Miskolcon a déli elterelő, a Budapestről a hejőcsabai elágazás és az Egyetemváros érintésével, közvetlenül a diósgyőri üzemekhez vezető út. A terv 25 MNL BAZML XXIII-105. Tervezési, statisztikai, munkaerőgazdálkodási osztály iratai, 1950-1956. 26 A korszakra jellemző rendszerező szemlélet mutatkozik meg a várostervezésben, amely a várost újraszervezve négy közigazgatási egységre bontotta.
