Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Bodovics Éva: Város a Szinva két partján. Miskolc és a természetes vizek kapcsolata
64 Bodovics Eva újra megjelentek a deszkák a meder felett, visszaépültek az elsodort árnyékszékek és erkélyek, leszűkítették a medret a malmok érdekében, s továbbra is a mederbe szórták a szemetet. A változáshoz idő kell. Jól példázza ezt, hogy három évvel a katasztrófa után sem sikerült maradéktalanul végrehajtani az 1878-as építkezési szabályok 44. és 45. paragrafúsát, amely megtiltotta, hogy a medrek felé bármilyen kiugró építményt emeljenek. Tizenöt személyt kellett felszólítani az építményeik elbontására.27 A városvezetés értedenül állt a polgári engedetlenség különféle megnyilvánulásait látva. Megütközéssel ves^i tudomásul e bizottság [t.i. az árvízbizottság], — hogy a városunkat ért árvizek szerencsétlenségei után, — találkozik polgár — e sulytott város kebelében olyan, — aki a város biztonsága érdekéből hozott határozatoknak ellenszegülve, oly építkezéseket szándékol keresztül vitetni, melyek ujahb szerencsétlenség esetén számos polgártársainak vagyonát sőtt életét teheti tönkre s egész város rész pusztulását idézheti elő.”2S A felháborodás oka Nagy István, az alsó malom tulajdonosának ellenállása volt, aki hatósági engedély nélkül, a város határozott tiltása ellenére ismét felülcsapósra kezdte el építeni az 1878-as árvíz által tönkretett zúgóját.29 De volt olyan is, aki nem sokkal a tragikus árvíz után már azért folyamodott a hatósághoz, hogy a malomkerekei számára elszűkíthesse a Szinva medrét. Vagy említhetjük az új Gebauer-féle téglagyár tulajdonosát, aki a vízhordás megkönnyítése érdekében átvágattatta a Szinva töltését.30 A bejelentési kötelezettség híre nem mindenkihez ért el, így többször is előfordult, hogy a mulasztás miatt a város visszabontana a már elkészült épületet. Ugyancsak így járt el akkor is, ha nem az előzetes terveknek megfelelően készült el az objektum. Továbbá rendőrbiztosok ellenőrizték a Szinva-meder tisztaságát.31 Az említett intézkedések mellett hosszú távú célok is megfogalmazódtak mind a városvezetés, mind a 27 MNL BAZMLIV. 1905/c. 3454/1881, 3878/1881. 28 MNL BAZML IV. 1905/b. 1064/1878. 29 A város határozatban utasította a felülcsapós szerkezet alulcsapósra való cserélésére, hogy ezáltal a meder mélyebb lehessen. Nagy megfellebbezte a határozatot, s a megye mint felettes szerv helyt adott a fellebbezésnek, mondván, hogy a város az érdekeltek meghallgatását mellőzve, egyoldalúan döntött az átalakításról. MNL BAZML IV. 1905/b. 761/1880. 30 MNL BAZML IV. 1905/c. 4279/1881. 31 MNL BAZML IV. 1905/b. 280/1882. A rendőrbiztos feladata közé tartozott a meder tisztaságának felügyelete, a zúgok állapotának és annak ellenőrzése, hogy nagy esőzés esetén felhúzva, hetente egyszer pedig nyitva legyenek a meder átöblítése érdekében. lakosság részéről.32 Ezek közül a legfontosabb a meder szabályozása, amelyet 1882-re sikerült is véghezvinni, igaz, nem olyan mértékben, mint azt eleinte gondolták.33 Mindenesetre a meder egyenesebb lett, több helyen szélesebb is, mint volt, a partfalat pedig nemcsak kővel erősítették meg, hanem több helyen meg is emelték. így áradás idején a korábbinál gyorsabban tudott végigfolyni a víz a városon, s kevésbé tett kárt a partvonalban. Az 1878-as áradásból okulva a legnagyobb figyelmet a torlaszképződés elhárítására fordították. Ennek érdekében folyamatosan ellenőrizték a meder tisztaságát. Azonban hiába tiltották meg a lakosságnak, hogy továbbra is szemetet szórjanak a patakba és annak partjára, az évtizedes gyakorlat nem akart megváltozni. A szemét eltávolítására nemcsak az árvízvédelem érdekében volt szükség, hanem a higiéniai kérdések előtérbe kerülésével egyre inkább megkívánták azt a „szépészeti és egészségrendőri szempontok” is, ahogyan a korszakban gyakorta utaltak rá. A szemetelést azonban nem elég megtiltani, biztosítani is kell a hulladék elszállítását. A város eleinte vállalkozó útján tisztíttatta a közterületeket (elsősorban az utcákat), majd megelégelve az elvégzett munka hiányosságait, úgy döntöttek, hogy saját kézbe veszik a szemétszállítás kérdését.34 Az árvíz egyik pozitív következménye volt, hogy ismételten ráirányította a figyelmet a város közegészségügyi helyzetének siralmas állapotára.35 Az áradás után a kutak használhatadanná váltak, egyedül az ún. Jézus kútja adott iható vizet. Hiába tisztíttatták ki azonban a kutakat, kiderült, hogy ezek vízminősége nem megfelelő, sőt egyenesen veszélyes az egészségre.36 * * Új ku32 városunkat elpusztított s már ez év folytán harmadizben is meglátogatott árvizek után tétlenül nem maradhatván, elhatároztuk, hogy a város területére nézve egy általános, nagyobbszabású szabályozási tervezetet készítettünk s agt városunk biztosítása, hasonló veszélyek romboló hatásának gyengítése s ha lehetséges elmellőzése czéljából a közeljövőben létesítjük. Ezen szabályozási munkálatok között legsürgősebbnek, elhalasgthatlannak a Stfnva és Pecze patakok szabályozása és ezzel kapcsolatban a torlaszokat képező malmok eltávolítása mutatkozik.” BAZML IV. 1905/c. 4738/1878. 33 ,píiskolcz város hatósága ezzel a szabályozási kérdést szerencsésen oldotta meg szerencsésen, mert Eger városa korábban kezdett hasonló munkálatokhoz s talán még csak pár év múlva éri azt el, a mit mi ezelőtt egy évvel elértünk s most végleg megoldottunké Borsod, 1883. jan. 31. 3. 34 MNL BAZML IV. 1905/b. 1880/1829. 35 Az árvizet megelőzően az 1873. évi kolerajárvány idején fordítottak utoljára ilyen nagy figyelmet a higiéniai viszonyokra. Ekkor fertőtlenítették az árnyékszékeket, elhordatták az évek alatt felhalmozott trágyahegyeket, s a patakok medrét is nagyjából kitisztították. Borsod, 1876. jún. 22. 1-2. 36 MNL BAZML IV. 1902/c. 36/1885. A városvezetés dr. Fodor Józsefet, az elismert orvost és higiénikust kérte fel, hogy vizsgálja meg a város közegészségügyi állapotát. Mint írja, ,fiiskolcz
