Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Bodovics Éva: Város a Szinva két partján. Miskolc és a természetes vizek kapcsolata
Város a Szinva két partján — Miskolc és a természetes vizek kapcsolata 65 takat kellett fúrni, új technikával. A kutak közeléből eltávolították a trágyahegyeket, hogy megakadályozzák a trágyalé beszivárgását a talajvízbe. A hulladékkal tehát mindenképpen kezdeni kellett valamit. Ebben az időben a város még nem rendelkezett szennyvízcsatorna-hálózattal; ennek szerepét a Szinva és a Pece látta el. Mint ahogyan a vágóhidak esetében történt, sokáig a lakossági ürüléket is a két patakba mosták. Hosszú ideig bevett gyakorlat volt az árnyékszékeket a meder felé építeni. Az 1878-as árvíztől függedenül az árnyékszékek állandó szereplői voltak a korszak közbeszédének, s a helyi sajtó szívesen dörgölte a modern város megteremtésén fáradozó városvezetés és persze a lakosság orra alá. „Emelkedő városunk derekát kacskaringósan keresetül metsző, az éjs^ak-nyugoti szpllőhegyek r legelők árkaiból lerohanó eső- r hévíznek levezetésére szolgáló ezen Pecze árok, azpn ponttól kezdve, hol a város határát elérte, a Szinva medréig mindenütt a legundorítóbb látványt szolgáltatja; ha eltelünk undorral, bizonyára csak fokozódik azpn látványnyal, mely a legjártabb helyről a forgó hidrái tekintve a Szjnvára, szemeink eleibe tárái. Л nevezett folyó medre lónak is hasig érő iszappalfedve, a Szjnvára dűlő házak hátulján éktelenül szembotránkozjatólag függő árnyékszékek fa-alkotmányai látszanak; — de tovább nem folytatjuk a leírást, mert beteggé tehetné a jámbor olvasókat.,”37 Az árvízveszély, a látvány és a terjengő bűz miatt ezt azonban nem lehetett tovább tűrni. Az árnyékszékeknek menniük kellett. De akkor mi legyen helyettük? Elrendelték, hogy a kertek végében helyet kapó árnyékszékeket űrgödrökkel kell ellátni, mégpedig oly módon, hogy falukat cementtel borítják a szivárgás meggátlása érdekében. Vélhetően ez az intézkedés sem volt sokak ínyére. Az egyik lakos például több oldalas levélben érvelt az űrgödrök ellen.38 A higiénia szempontjából a Pece patak valamivel több gondot okozott a városnak, mint a Szinva, mivel nem rendelkezett állandó forrással, így csapadékszegény városának első és legfontosabb egészségügyi fogyatkozása nézetem szerint ámyékszjk és szennylevezető rendszerének hiányos voltai’ A megoldást a Szinva és a Pece tisztántartásában látja; ő javasolja, hogy a Pecét egy összekötő csatorna révén a Szinva vizével öblítsék. 37 borsod, 1876. jún. 22. 1-2. 38 MNL BAZML IV. 1905/b. 756/1879. Bárczay Miklós szerint az űrgödrök nem csupán feleslegesek, hanem haszontalanok is, mert nemhogy javítanák a város közegészségügyi viszonyait, hanem éppenséggel rontják, hiszen a szenny nem tud rendszeresen távozni belőlük. A csatornák ezzel szemben a patakba vezetik a szennyvizet, amelyet a víz állandó sodrása magával visz. ,gl’ túlkapó, a’ theoreticus, a' datrinér urak ne azon legyenek hogy a’ mi jó, és helyes azt is elrontsák, csak hogy újíthassanak. Hanem igen is változtassák, javítsák, szépítsék a’ mi rósz a’m* nem SZÍP: — de a’ mijó, és czélszerű azj tartsák megy azt ne bántsák.” időszakban a meder általában üresen tátongott. Az év közben odahordott trágya és szemét ilyenkor pedig elviselheteden bűzt áraszthatott. A szigorú szabályok és a rendőri ellenőrzés azonban — a források szerint — hatástalannak bizonyult. 1880-ban ugyanis egy a helyi sajtóban megjelent cikkben „egy gondolkodó laikus” felveti, hogy a Pece továbbra is egészségre veszélyes állapota miatt fontolóra kellene venni a kórház elköltöztetését „\prl\ert hiszen a kórházat körülveszi a Pecze, hova minden hulladék, szemét stb. kihordatik, öntetik; oda vezet nagyszámú árny ékszék, s ha nyáron ép érzékű ember a kórház melletti Peczgparton megyen el, okvetlen zsebkendőjét tartja orra alá. Tehát bizonyos, hogy a kórház a mostani helyén, a kórt megjólőJraJsic!] levegőt nem, de a kóranyagot tápláló, dajkáló bűzfödt levegőt nyer,”39 40 A kórház költöztetése kissé költséges megoldásnak tűnik erre a problémára, de mint mondja; „ Vannak talán, kik ez ellen óvszerül a Pecze tisztán tartását vélnék elrendelendőnek, de ezeknek eszébe juttatom, hogy ezf elrendelni lehet ugyan, de azMiskolczpn komolyan megtartatni nemfog soha.”40 A kórház azonban nem költözött, ehelyett a városvezetés dr. Fodor József javaslatára egy csatorna segítségével tervezte orvosolni a problémát, amely összeköti a Szinva és a Pece medrét, így száraz időszakban is tudnak vizet juttatni a Szinvából a Pecébe, hogy a szemetet kimossák.41 Természetesen a mészárszékek sem maradhattak ki a reformokból, így 1883-ban elrendelték, hogy a metszőhelyeket helyezzék közel a Szinvához, „hogy ekként az ott elkészűlhetlenűl összegyűlő, r a kórók terjedésének és fejlődésének alapjául szolgáló vér és talú egyenesen a Szjnvába vezethetők legyenek. Maga a helyiség ne a szabadban, hanem nagyobb zárt helyen emeltessék, s nem csak földszintje, hanem falai is megfelelő vastagságú Czpment réteggel láttassanak el, hogy úgy minden akadály nélkül könyen leöblíthető legyen. Л metsző helyiségek közvetlen közelében kutak állíttassanak fel s a lemosás ne mint állítólag eddig napról napra, de óráról órára eszközöltessék.”42 Az egyik érintett, Robitsek Mátyás izraelita hitközségi elnök hatósági túlkapásnak nevezte a városvezetés rendeletét, amely teljesíthetetlen anyagi áldozatokra kényszeríti a hitközséget. „Eelkiismeretesen kívánjuk teljesíteni az összes előírt óvintézkedéseket, nem ugyan a Szjnva közelében, hanem ez idő szerint tulajdonunkat képező telkünkön, úgy hogy sem hiány orvoslása, sem büntetés kiszabása nem fog szükségessé válni. Telkünknek a Pecze melletti fekvése, az arra épített fürdőház s°kkal nagyobb garantiát nyújtanak a tiszj 39 Borsod, 1880. júl. 22. 1-2. 40 Borsod, 1880. júl. 22. 1-2. 41 MNL BAZML IV. 1902/c. 36/1885. 42 MNL BAZML IV. 1905/b. 1105/1883.
