Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Lovász Emese - Miskolczi Melinda: Újabb régészeti kutatások a Diósgyőri várban és környezetében (2002-2016)
Újabb régészeti kutatások a Diósgyőri várban és környezetében (2002—2016)23 Ezután az I. szelvénytől keleti irányban egy keskeny sávban több méter hosszan felszedtük a térkövet, és a földmunka optimalizálása érdekében 30 cm-enként levertünk egy betonvasat, így sikerült is megtalálnunk a keresett kőfalat. Ennek helyén nyitottuk meg a III. szelvényt, és finombontással körülbontottuk a megtalált középkori falat. Ennek nyugati, külső oldala szépen rakott, faragott kövekből állt, szép külső falsíkot alkotva, míg a keleti, belső oldal bizonytalanul összetartozó, omladékos kövekből rajzolódott ki. A falat végül 90 cm mélységig körülbontottuk, majd dokumentáltuk. A Huszárvár nyugati falát ezen a szakaszon sikerült azonosítanunk. BRONZÖNTŐ MŰHELY A VÁRFÜRDŐ TERÜLETÉN 2006-ban a Várfürdő területén, az egykori rivellino kiemelkedő platóján turisztikai fejlesztés keretében egy kemping létrehozását tervezték. Előzetes kutatás keretében feltártuk itt egy 16. századra keltezhető bronzöntő műhely részletét, egy harang és egy ágyú öntésének maradványaival {15—17. kép). A Várfürdő területén, ÉK-DNy irányban nyitottunk egy 17,6 m hosszú, 1,2 m széles szelvényt (I. szelvény) azon a helyen, ahol a terebélyes fák nem akadályozták a munkánkat. A szelvény délnyugati végében, 217—236 cm mélyen kerültek elő egy kisméretű, mindössze 26 cm átmérőjű harang öntőformájának a maradványai. Később tisztáztuk a rétegviszonyokat, ennek alapján a forma aló. századra datálható. A harang öntőformájának csak az alsó részét sikerült megfogni, hiszen a többi rész a kész bronzharang kiszedésekor elpusztult. A belső mag alja maradt meg egészen jó állapotban, néhány fapecek, melyek a magot és a külső formát választották el, és a rossz állapotú külső forma. Az I. szelvény DNy-i végében a metszetfalban figyeltünk fel az alig 30—50 cm mélységben jelentkező téglaomladékos rétegre, mely alól egy bronzolvasztó kemence maradványát bontottuk ki. A kerekded alakú, a harangöntő forma felé nyitott kemence két sor téglából kirakott, tapasztott aljú építmény volt. Feltáráskor 16. kép. Az ágyúcső öntőmintája, 2006. (F°tó: Makoldi Miklós) Fig. 16. Moulds for the cannon, 2006. (Photo by Miklós Makoldi)
