Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Lovász Emese - Miskolczi Melinda: Újabb régészeti kutatások a Diósgyőri várban és környezetében (2002-2016)
20 Lovász Emese—Miskolczi Melinda 13. kép. A Déryné-házból előkerült, szakállas férfifejet ábrázoló gyámkő, 2002. (HÓM RGY Dl 68) Kg. 13. Corbel of stone, depiction of a bearded man’s head, found in the Déryné-house, 2002. (НОМ RGY D168) 2002-ben került sor a Déryné-ház falkutatására, ahonnan a várból származó 195 db, zömében gótikus faragvány került kiemelésre, köztük egy szőlőleveles növényi díszű, szakállas férfifejet ábrázoló gyámkő (13. kép). A falkutatással párhuzamosan az épület belsejében is lehetőség nyílt egy kis lélegzetű kutatásra, amikor a bejárattal szemközti szoba utcai fala mentén az alapozási mélységet vizsgálhattuk meg, ennek eredményeként megállapíthattuk, hogy egy, a Déryné-háznál korábbi épület is állt itt. A HUSZÁRVÁR 2003-ban felmerült az a terv, hogy a Déryné-ház előtti területen egy fogadóépületet, ún. Látogatóközpontot építenek. Ennek előkészítéseként a vár nyugati hídja előtti területen, az ún. Huszárvár helyén végeztünk rövid lélegzetű kutatást, ahol annak idején Czeglédy Ilona is csak néhány kutatóárkot húzott, és ezek alapján egy olyan épület vagy épületsor alaprajzát feltételezte, mely szerint a várárok falától 30 m-re, egy központi udvarra felfűzve L vagy E alakban helyiségek voltak, mintegy 250 m2 területen. A Huszárvár épületei vélhetően istállók és más gazdasági épületek voltak. Czeglédy elképzelése szerint egy központi udvarra lehettek felfűzve, és ezt az udvart U alakban védte egy külső falöv. Amikor a feltárások befejeztével a vár átadására került sor, megszüntették az addig a Ny-i hídfő előtt vezető Haller utcát, a Déryné-ház előtti udvart, az egykori Huszárvár területét pedig lezárták, oly módon, hogy a feltárt illetve feltételezett déli és nyugati falszakaszokra helyezték a kerítést. Ez az új kerítés illetve a Déryné-ház mellett álló ugyancsak műemlék jellegű gazdasági épület (pajta) fogja közre a Huszárvárat. Feltárásunkat a déli kerítésfal mellett kezdtük, 11 m hosszúságban és 7 m szélességben. Mintegy 60 cm kevert réteget távolítottunk el, mely a vár korábbi feltárásai során keletkezett feltöltési réteg volt. Ez alatt feltártuk egy feltételezhetően paliszádos, kő-fa kombinációjú, a 18. század végén, 19. század elején épült, majd elpusztult épület cölöplyukait és házpadlóját. Tisztáztuk az alatta lévő rétegeket: egy nagyon masszív sárga agyagréteg következett, mellyel feltölthették az egyenetlen terepet az említett ház alapozásakor. A következő rétegben nagy mennyiségű kiomlott követ találtunk, melyek a Huszárvár falához tartozhattak a stratigráfia és a régészeti leletek alapján. A kövek akkor szóródhattak szét, amikor az épület a vastag égési rétegének tanúsága szerint egy tűzvész után rommá vált, és a környék lakói folyamatosan hordták el az építőanyagot. A falmaradvány egy nagyobb épület sarka lehetett, mivel az altalaj itt meredeken süllyed az egykori, a vizesárokba torkolló csatorna felé. A kutatás során nem találtuk nyomát a Czeglédy Hona és Ferenczy Károly által feltételezetett, több helyiségből álló épületnek az udvar déli oldalán. Kutatásunk során egy olyan épület maradványára bukkantunk, mely szerkezetében, helyzetében eltér a Huszárvárról alkotott korábbi elképzelésektől. Megállapítottuk azt is, hogy a Huszárvár déli fala a várárokhoz közeli szakaszon nem létezik, a kerítés alapja itt újkori falazást jelent. Itt talán egy kapu lehetett, melyen keresztül itatni vitték a lovakat a vizesárok zsilipje mögötti csatornához, illetve vizet hoztak onnan? 2006 őszén újabb kutatást kezdtünk annak megállapítására, hogy az udvart nyugat felől határoló kerítés valódi középkori falra épült-e, vagy csak a terület lezárása céljából jött létre. Megállapítottuk, hogy a kerítésfal alatt a mai utcaszint alá mélyülő masszív kőfal található, melyhez derékszögben újabb fal csadakozik. Utóbbit követve egy nagyméretű ajtónyílás maradványa is előkerült, a küszöb kövével és a két, homokkőből faragott ajtó szárkővel. A padlószinten égés nyomait észleltük, valamint faragványokat és bordaindítások töredékeit találtuk. A feltárást félbeszakítottuk, mert ez alkalommal nem a Huszárvár, hanem mindössze a kerítésfal kutatása volt a kitűzött célunk. Az előkerült falmaradványokat dokumentáltuk, majd letakartuk. 2007-ben került sor a Huszárvár nyugati szektorában a teljes feltárásra, ekkor még a rekonstrukció reményében.
