Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Lovász Emese - Miskolczi Melinda: Újabb régészeti kutatások a Diósgyőri várban és környezetében (2002-2016)
Újabb régészeti kutatások a Diósgyőri várban és környezetében (2002—2016)21 Faragott kőanyag a 2007-es feltárás során I. helyiség: Eredeti helyén hagytuk a küszöböt, 3 darabban, valamint az ajtó homokkőből faragott szárköveit (2 db). Előkerült egy ablakkeret-töredék, ék alakú faragott díszítéssel, 4 db kisebb faragott töredék, 2 db bordaív-töredék, vakolat maradványaival. II. helyiség: Az udvar felé vezető ajtóküszöb, két darabban, az eredeti helyén hagyva, az ajtó szárköve, az egyik vasalásokkal, ugyancsak a helyén hagyva. 6 db kisebb kőfaragvány, egy „N” feliratos faragott homokkő és 2 db malomkő-töredék. 2008-ban az ásatás során az eddig feltárt 20x7 méteres területen elbontottuk az omladékrétegeket, megkerestük a fő- és osztófalak alapozását, értelmeztük a teljes épületet. A helyiségeken belül kutatóárokkal tisztáztok a korábbi rétegeket: az I. és a II. helyiségben egyaránt Árpád-kori cseréptöredékek kerültek elő 180-200 cm mélységből. Az 1489-es Mátyás dénárral keltezett padlószint alatt nem találtunk a Huszárvár ezen szakaszának korábbi létezésére utaló nyomokat. Az ásatási területet bővítettük észak felé, itt egy következő épület maradványaira bukkantunk, mely nem tartozott a Huszárvár eddig feltárt részeihez. A II. számú épület egymásra rétegződésének bontása során megállapítottuk, hogy ez az objektum a Déryné-ház építését megelőzően keletkezhetett, a pincéjéből nagy mennyiségű betöltésben legalább két, a 18. században elbontott kályha maradványa, és sok kerámia került elő. Az épület alapfalaiba szemmel láthatóan a várból származó faragott köveket is beépítettek. Egyikükön jól látható kőfaragó jelet figyeltünk meg. Kibontottuk egy kerek torony 0 vagy ciszterna 0 maradványait is, az előtte lévő kőfallal, mely kelet felé húzódik tovább, a feltételezett udvar irányában. Nagy valószínűséggel egy harmadik épület alapozásának maradványa, nem függ össze a 15. századi Huszárvár két feltárt helyiségével. A Huszárvár nyugati szakasza, mely két egymásba nyíló helyiségből áll, a másodiknak kijárata volt az udvar felé, teljesen feltártnak tekinthető. Az I. helyiségben egy később épített peremes tűzhely is volt. Ennek az épületnek a déli és a nyugati fala valóban a jelenlegi betonkerítés alatt húzódik. A feltárás azonban 2008-ban abbamaradt, a feltárt falakat letakartok, majd miután évekig nem született döntés a Huszárvár további sorsáról, 2011-ben a területet visszatemettük. A többszöri kutatás ellenére a Huszárvárról annyit tudtunk meg, hogy a déli kerítésfal mentén álló épület 14. kép. A Huszárvárban feltárt egyik helyiség, 2002. (Fotó: Lovász Emese) Fig. 14. One of the premisesfound in the ’Hussar castle’, 2002. (Photo by Emese Eovásfj leégett, építőanyagát pedig elhordták, építési idejét nem tudtok pontosan meghatározni, de nagy valószínűséggel 15. századi lehetett. A DNy-i sarokban egy kút áll, ennek kora ismeretlen, mögötte kezdődik a Ny-i kerítésfal mentén húzódó épület, melynek két helyiségét küszöbökkel és ajtónyílásokkal feltártok. A II. helyiség padlószintjén talált Mátyás dénár tanúsága szerint az épület 1489-ben még használatban volt. A nyugati kerítésfal alatt valódi középkori falszakasz húzódik, folytatása a pajtaépület pincéjében megfigyelhető, itt egy széles nyílást is láthatunk, két kerékvető kővel. A fal a pajtaépület alól kibújva az óvodaépület (Vár u. 20.) irányába tart. A vár külső kerítése 2005-ben a vártól 200-250 méter távolságban, lakossági bejelentés alapján megtaláltuk az eddig ismert legtávolabbi kerítésfalat, a népnyelv által ma is Kőkertnek nevezett területen. A Tapolcarét u. 4-ből jelentették, hogy zöldséges verem ásása közben olyan kőfalra bukkantak „mint amilyeneket a várban láttak”. A helyszínelés során megállapítottuk, hogy —55 cm mélységben valóban egy mészkőfal bontakozott ki a gödörben. A házzal szemközti üres, önkormányzati telken folytattuk a feltárást, ahol rövid keresztárkokkal nyomon követtük a falat, majd a Bartók köz—János u. kereszteződésénél is azonosítottuk azt. Vár u. 20., óvoda kertje 2005-ben a vár környezetében a fejlesztéseket megelőző régészeti kutatások során szondázó jellegű feltárást végeztünk az egykori óvoda kertjében, a 32532/1 és a 32532/2 hrsz.-ú területeken. A kutatás célja a környezetéből szemmel láthatóan kiemelkedő terület feltöltési
