Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Kis József: Háborús bűnös vagy áldozat?
162 Kis József Kiemelt sajtóvisszhangot kapott a dr. Zalán Endre diósgyőr-vasgyári tisztviselő ellen indult eljárás. Dr. Zalán ugyanis 1943-ban a kolozsvári kommunisták monstre perének tanácsvezető bírója volt. Zalán a háború végén nyugatra távozott, majd hazatérve Diósgyőrben telepedett le.304 Zalán ellen 1948-ban indult eljárás, kimenetele azonban sajnos nem ismert. A diósgyőri Jánosik Endrét kezdetben azzal vádolták, hogy nyilas fegyveres pártszolgálatos volt, részt vett baloldaliak elhurcolásában, majd a németek oldalán a szovjetek elleni harcban. Utóbb a népbíróság csupán azt állapította meg, hogy nemzetőri szolgálatot látott el, azonban „anélkül\ hog mint nemzetőr, erre bárki által kőteleltetett volna, részt vett csendőrökkel és nyilas pártszplgálatosokkal a lyukó-völgben bujkáló baloldali értelműek és munkaszolgálatosok felkutatásában, melynek során eg csendőr és eg munkaszplgálatos meg is sebesülté Jánosikot 1945-ben internálták, innen azonban megszökött. 1948-ban ismét elfogták és népbíróság elé állították, amely 10 év kényszermunkára ítélte.305 Wágner Gyula gépipari iskolai művezetőt 5 év kényszermunkára ítélték, mert nyilas párttagként részt vett baloldaliak elhurcolásában, sőt személyesen ő jelentette fel Pléh Sándort.306 Az egykori rendőri vezetők ellen is eljárást indítottak a baloldaliak üldözése miatt. Vásárhelyi Zoltán volt rendőr alezredest, egykori rendőrkapitányt 1945-ben és 1946-ban is internálták.307 Abonyi József rendőr-törzsfelügyelőt 1945-ben tartóztatták le, majd azzal vádolták, hogy két beosztott legénységgel túl keményen bánt és egy 1937-es nyilas gyűlésen megkardlapoztatta a szociáldemokratákat. Abonyit a népbíróság 7 év börtönre ítélte.308 1946-ban dr. Polgár Károlyt tartóztatták le. Polgár 1928-tól volt politikai detektívfónök, s számos baloldalival szemben eljárt. Az ellene folyó eljárás során azzal gyanúsították, hogy kegyedenül kínozta a letartóztatott baloldaliakat, villanyáramot vezetett beléjük, de kedvelte az „égő ágarettájával való vallatásé módot, a gumibotos kezelést is”. Bár a kihallgatásáról szóló újságcikk arról számolt be, hogy Polgár beismerő vallomást tett, a tárgyaláson már mindent tagadott, még azt is, hogy bárkit bántalmazott volna. A bíróság végül bűnösnek találta abban, hogy eljárt baloldali személyekkel szemben, 304 Eszakmagyarország, 1948. augusztus 7. 305 Eszakmagyarország, 1948. május 16.; MNL BAZML XXV. 21 /b. 56/1957. 306 Eszakmagyarország, 1948. november 5. 307 Szabad Magyarország, 1945. június 10.; 1946. április 24. 308 Mis kőid Hírlap, 1945. augusztus 14. akiket a kihallgatás során megvertek (pl. Alpár Mihály, Jekkel Géza, Világ Miklós), és hogy az 1944. március 19-i német megszállás után segítségével tartóztatott le és internált a Gestapo baloldali személyeket. Dr. Polgárt a népbíróság életfogytiglani kényszermunkára ítélte.309 Borbás Géza volt rendőrtanácsos — aki 1944 tavaszától volt a diósgyőri rendőrkapitányság vezetője — a háború végén nyugatra ment. 1946-ban tért haza, ekkor a népügyészség letartóztatta és azzal vádolta, hogy a nyilaskeresztes párt aktív tagja volt, s több baloldali személyt (köztük a már főispán Oszip Istvánt) internáltatott.310 A nyilas párttagság vádját utóbb ejtették, a baloldali munkások üldözése és Oszip internálása miatt azonban a miskolci nép bíróság 1948-ban 2 év börtönre ítélte.311 Kiemelt célpontok voltak az ún. „Római II.”, vagyis a vasgyári katonai elhárítás emberei illetve besúgói. Szirányi János őrnagyot, a vasgyári „Római II.” kirendeltség-vezetőjét 1945-ben Budapesten fogták el, majd internálták. A miskolci népbíróság 3 év börtönre ítélte.312 Bodor József alezredest, aki a „Római II.” helyettes vezetője majd ügyosztályvezetője volt, 1946-ban tartóztatták le.313 A „Római II.”-ben vallatóként dolgozó Wiener István ellen távollétében indult eljárás. Azzal vádolták, hogy a tiszt „kegetlenül megkínozta az eléje került baloldali dolgozpkaf, ezért a népbíróság 10 év kényszermunkára ítélte.314 A „Római II.” állítólagos és tényleges kapcsolatai, besúgói ellen is eljárást indítottak. így Erdódi Béla fényképészt 1945-ben besúgóként internálták.315 Fürpasz Józsefet, aki sofőrként dolgozott a „Római II.”nek,316 1945-ben népbíróság elé állították, azonban felmentették a vád alól.3171947-ben besúgójukként ítélte a miskolci népbíróság 6 hónap börtönre dr. Terge Lajos törvényszéki jegyzőt.318 Tóth Istvánná állítólag a németeknél is számos üldözöttet feljelentett és úgy ismerték 309 Felvidéki Népszava, 1946. április 2.; Szabad Magyarország, 1947. február 2.; 1947. február 6.; 1947. február 11.; MNL BAZML XXIV. 202/b. 7447/1947. 310 Szabad Magyarország, 1946. október 26. 311 Eszakmagyarország 1948. december 1. 312 Szabad Magyarország, 1947. március 22. 313 Szabad Magyarország 1946. július 3. 314 Eszakmagyarország 1948. december 4. 315 Szabad Magyarország 1945. augusztus 2s, Miskold Hírlap, 1945. augusztus 2. 316 Szabad Magyarország, 1945. július 7. 317 MNL BAZML IV. 901/b. 555/1945. Kimutatás a népbíróság működéséről 1945. évi július hó 1-től július 10-ig. 318 Szabad Magyarország, 1947. szeptember 12.
