Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Kis József: Háborús bűnös vagy áldozat?
Háborús bűnös vagy áldozat? 163 Miskolcon, mint a „Római II.” besúgója. Tóthné ellen 1948-ban indítottak eljárást, ekkor a népbíróság 8 év börtönre ítélte.319 A baloldaliakkal szembeni eljárások közül a legfontosabb per vitéz Latorczay Lőrinc nyugalmazott ezredes ellen folyt. Latorczay 1919 és 1922 között - még Szim Lőrinc néven — Miskolcon a Katonai Nyomozó Osztály parancsnoka volt főhadnagyi rangban, majd fényes katonai karriert futott be. 1944. október 15-én a kormányzói felhívásnak eleget téve ellenállást tanúsított a lefegyverzésére érkező nyilasokkal szemben. A tűzharc során több lövést kapott, majd sebesülten Németországba hurcolták. Bár 1946-ban az igazoló bizottság igazolta, sorsát nem kerülhette el. О vált az 1919/20-as évekre datált állítólagos politikai gyilkosságok főbűnösévé, Miskolc elsőszámú „fehérterroristájává”. A vád szerint „1919 és 1922 köpött Miskolcon ellenforradalmi terror különítmény tagja volt, a munkásokat gyűlölte és üldözte s később a Görgey utcai katonai épületben elhelyezett helyiségben ’a Szfm szanatóriumban’ megkinoytcT, többeket kivégeztetett, agyonvert, mások a bántalmazások során elszenvedett sérüléseikbe haltak bele. Latorczayt 1947. április 17-én tartóztatták le a fővárosban, majd április 28-án szállították Miskolcra. Ügyéről a sajtó rendszeresen beszámolt, s érdekes módon meghurcolását összekötötték a kisgazdapárt elleni támadással, konkrétan a dr. Rácz Gábor nemzetgyűlési képviselő elleni rágalomhadjárattal. Dr. Rácz Gábor ugyanis 1921-ben a Katonai Nyomozó Osztályon volt irodai beosztott. Működéséről a Szabad Magyarország úgy számolt be, hogy Rácz „a Szim-féle ellenforradalmi különítmény részese”320 volt. A Latorczay elleni eljárás során így nem mulasztották el a kisgazda, majd pfeifferista nemzetgyűlési képviselő illetve képviselőjelölt érintettségét hangsúlyozni.321 Visszatérve a Latorczay (Szim) Lőrinc elleni eljárásra, a nyugalmazott ezredest számos gyilkossággal, kivégzéssel, illetve verés okozta halálesettel vádolták (Apor 1993, 235-260). Az „ellenforradalmi tömeggyilkos” — ahogy a sajtóban emlegették — a tárgyalás folyamán mindössze annyit ismert el, hogy három letartóztatottat megütött, egyéb tekintetben azonban tagadta bűnösségét, sőt hangsúlyozta, a túlkapásokat igyekezett megszüntetni, s azokról tényvázlatokat vett fel. A gyilkosságok vádja nehezen állt meg, a népbíróság számára is rendelkezésre álló halotti anyakönyvi kivonatok szerint ugyanis „áldozatai” egy kivétellel 1921 és 1941 (!) 319 Északmagyarország, 1948. december 16. 320 Szabad Magyarország, 1947. szeptember 14. 321 Szabad Magyarország, 1947. május 29., 1947. szeptember 14. között hunytak el, tehát évekkel, évtizedekkel a velük szembeni eljárás után. Mindössze egyetlen személy halt meg bizonyosan 1919-ben, a statáriális hadbírósági ítélet alapján fegyverrejtegetésért kivégzett Bodnár József vasutas.322 Latorczayval szemben tehát a gyilkosság bármilyen nemű vádja nem állt fenn, de bűnösségét ettől függetlenül megállapították és az „ellenforradalom miskolci hóhérát”323 1 948. április 7-én a Miskolci Népbíróság dr. Kéthelyi-tanácsa halálra ítélte. Büntetését a NOT 1948. június 2-án helyben hagyta. Ezután a bíróság átalakult kegyelmi tanáccsá, s bár egyhangúan kegyelemre ajánlották Latorczayt, a köztársasági elnök elutasította kegyelmi kérvényét, így Latorczay (Szim) Lőrincet 1948. október 6-án, reggel 8 órakor felakasztották Miskolcon.324 DEMOKRÁCIAELLENES BŰNÜGYEK Az 1946-os törvény értelmében a demokráciaellenes tevékenységeket is üldözték. Ezt a polgári pártok is helyesnek vélték, mivel ez a kommunisták visszaszorítására is alkalmasnak látszott. A kommunisták ugyanakkor igen jól hasznosították saját céljaikra, s a törvény lehetőséget adott számukra a politikai ellenlábasaik félreállítás ára. Izgatok Az ún. demokráciaellenes izgatok ügye nehezen megfogható az iratok hiányában, a korabeli sajtó pedig általában csak magát a tényt közölte, az egyes — büntetendő — állításokat már nem. Ettől függetlenül jogosan felmerülhet a kétség, hogy valóban demokráciaellenes állítás miatt ítélték-e el az embert, vagy pusztán valamely ellenvéleménye, kormánykritikája okán. Ezen ügyeket leginkább a korabeli sajtóból ismerjük. így az újdiósgyőri Szilas Gyulát — aki többek jelenlétében demokráciaellenes kijelentéseket tett és gyűlöletre izgatott — a miskolci népbíróság hat hónap börtönre ítélte.325 Hasonló büntetést kapott Molnár György miskolci nyugdíjas vasutas, „aki a szovjet hadsereg ellen izgatott és valótlan híreket terjesztett”. Molnárt a másodfokon 322 MNLBAZML XXV. 4.405/1948. 323 Szabad Magyarország, 1948. június 3. 324 MNL BAZML XXV. 4. 405/1948. 325 Szabad Magyarország, 1948. április 9.
