Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Kis József: Háborús bűnös vagy áldozat?
Háborús bűnös vagy áldozat? 161 Elemér századost, Cserhalmy Pál főhadnagyot, Fodor István ezredest, Rucskay István alhadnagyot, Csobod Barnabás alhadnagyot és Major László főhadnagyot. Kezdetben hadbíróság elé kívánták őket állítani, majd végül a miskolci népbíróságot jelölték ki az eljárás lefolytatására.287 Érdekes módon később változtattak a koncepción, s fél év múlva Kaffka helyett Cserhalmy Pált tették meg a „tiszti összeesküvés” elsőrendű vádlottjává, aki mindössze három társával került a bíróság elé. rád sprint Cserhalmy Pál ht. főhadnagy, Fodor István nyugállományú ezredes, Rucskay András alhadnagy és Major Fásuló főhadnagy a Vörös Hadsereg megtámadására és a demokratikus országrend megváltoztatására katonai szervez~ kedést kezdett. A szervezés fővezetője Cserhalmy Pál volt, aki megnyerte a szervezkedés céljára Major László főhadnagyot, Fodor István ezredest és Rucskay András alhadnagyot.”2^ Bár a politikai osztályon Cserhalmy beismerő vallomást tett, a bíróság előtt már tagadott, akárcsak társai. A miskolci népbíróság 1946. április 2-án késő este hozott ítéletet, Cserhalmyt 5 év kényszermunkára ítélték, míg társait bizonyíték hiányában felmentették.289 EGYHÁZI SZEMÉLYEK 1945-ben Péchy Alán minorita rendház főnököt — aki állítólag az Etelközi Szövetség (Eksz) egyik vezetője is volt — internálták.290 Ugyancsak letartóztatták majd internálták Péczeli Imre gimnáziumi hittanárt azzal, hogy a demokrácia ellen izgatott az ifjúság körében.291 Dr. Henkey-Hőnig Károly hitoktató lekészt diákok közötti szovjetellenes propaganda miatt tartóztatták le. A miskolci népbíróság 3 év 6 hónap börtönre ítélte, büntetését a NOT egy évre mérsékelte.292 Révész Béla hitoktatót 1947-ben tartóztatták le majd állították bíróság elé. A miskolci népbíróság 6 hónap börtönre ítélte azért, mert 1942-ben a Miskolci Katholikus Legényegylet című füzetben zsidó kommunizmusról írt.293 Békési Sándor vasgyári lelkész ellen 1948-ban azért indítottak eljárást, mert a helyi tanonciskolában a hitoktatás során „uszított a demokrááa ellen és a tanonc-287 Felvidéki Népszava, 1945. október 13. 288 Felvidéki Népszava, 1946. április 3. 289 Felvidéki Népszava, 1946. április 4. 290 Miskotá Hírlap, 1945. augusztus 10. 291 Miskolci Hírlap, 1945. június 22.; Szabad Magyarország, 1945. június 23. 292 MNL BAZML XXIV. 202/b. 7207/1947.; Miskolci Hírlap, 1945. június 24. 293 MNL BAZML XXIV. 202/b. 12935/1947. ifjak között valótlan híreket terjesztett”. Az államvédelmi hatóságok intézkedésére Békésit rendőri felügyelet alá helyezték és kitiltották a megye területéről.294 BALOLDALIAKKAL SZEMBEN ELJÁRÓK A Horthy-rendszer idején számos baloldali személy került letartóztatásba, sokakat el is ítéltek. A háború után nem volt kérdéses, hogy a velük szemben eljárókat számon kérik. A vádlottak elsősorban volt rendőrök, rendőri vezetők voltak, de célkeresztbe kerültek egykori feljelentőik és bíráik is. A baloldali magatartású, illetve zsidó származású vagy munkaszolgálatosokon segítő emberek feljelentése miatt számos népbírósági eljárás indult. Fecske Dezső újgyári alkalmazottat baloldali munkások besúgása miatt 6 hónap;295 Elek Jánosnét — aki szomszédját azzal jelentette fel a nyilasoknál, hogy kommunista - egy év;296 Koós Imrénét egy munkaszolgálatos feljelentése miatt szintúgy egy év börtönre ítélték.297 Kiss Imre újgyőri lakost baloldali munkások feljelentése miatt 8 hónap börtönre ítélték.298 Egy baloldali magatartású férfi feljelentése miatt Ligeti Jánost 6, Rahó Gyulánét 9 hónap börtönre ítélték.299 Pusztavári Gyula diósgyőri kereskedőt — aki a Baross Szövetség fűszerszakosztályának is vezetője volt — és Wolner Árpádot 6-6 hónap börtönre ítélték azzal a váddal, hogy „a fasiszta időkben több konkurens céget politikai okokból feljelentettek.”300 Marton Jenő lillafüredi lakost egy baloldali nő feljelentése miatt másfél év börtönre ítélték.301 Rigó Antal szobafestőt németeknél tett feljelentései miatt másfél év börtönnel sújtották.302 Az ismeretlen helyen tartózkodó Burger Sándor ellen azért indítottak eljárást, mert a vád szerint 1944-ben a Gestapo besúgója volt, majd SS-tisztként ő jelölte ki a lakásokat a városban tartózkodó SS-tisztek részére. Távollétében a miskolci népbíróság életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte.303 294 Északmagyarország, 1948. november 28. 295 Szabad Magyarország, 1946. november 8. 296 MNL BAZML XXV. 4. 621/1945. 297 MNL BAZML XXIV. 202/b. 10677/1946. 298 Északmagyarország, 1948. november 17. 299 Északmagyarország, 1948. december 1. 300 Északmagyarország, 1948. szeptember 15. 301 Északmagyarország, 1948. december 4. 302 Északmagyarország, 1948. december 12. 303 Északmagyarország, 1948. december 14.
