Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Kis József: Háborús bűnös vagy áldozat?
160 Kis József malmot. Ezek megsemmisítésétől a német parancsnok csak Hunfalvay kérése illetve fenyegetőzése miatt állt el. A háború végén Hunfalvay amerikai hadifogságba került, ahonnan 1946-ban tért haza.272 1 946. július 16- án azonban - azzal, hogy közigazgatási parancsnokként 1944 végén ő intézte az anyagi és személyi kiürítést — a miskolci rendőrség politikai osztálya őrizetbe vette és internálta.273 A Miskolci Népbíróság 1947-ben három év fegyházra ítélte. Büntetését a NOT 1947-ben másfél év börtönre csökkentette (Gál 2001).27^ Szabó Papp Károly nyugalmazott vezérkari ezredest 1946-ban tartóztatták le, majd amiatt indítottak ellene eljárást, mert „a Magyar Élet címűfasiszta újságba háborús uszító cikkeket írt, a környék besúgó rendszerének vezetője voltP A miskolci népbíróság három év börtönre ítélte.275 Balassa Kálmán nyugalmazott tüzérezredest — aki 1944- ben a 104. sz. légvédelmi tüzérüteg parancsnoka volt Miskolcon — 1945. december 22-én tartóztatták le. Bár 1946. április 25-én szabadlábra helyezték, bíróság elé állították. Azzal vádolták, hogy egy üldözött nőt adott át a nyilasoknak. Valójában Balassa — miután bejelentés érkezett a nő ellen azzal, hogy kémkedik -, csupán arra utasította egyik beosztottját, hogy igazoltassa őt. A miskolci népbíróság népellenes bűntettben találta bűnösnek és 8 hónap börtönre ítélte.276 Csepregi János és Szentkatolnay Győző orvosalezredesek 1946-ban kerültek a miskolci népbíróság elé, mindkettőt az 546-os hadikórház áttelepítésével kapcsolatban vádolták. A tanúk azonban visszavonták terhelő vallomásaikat, így a népbíróság kénytelen volt felmenteni az alezredeseket.277 Szathmáry Király Adám tüzérszázadost 1946-ban tartóztatták le. A vád szerint a háború idején katonáival és a polgári lakossággal szemben is kegyetlenkedett, ezért a népbíróság 4 év fegyházra ítélte.278 A Vasgyár hadiüzemi parancsnokát, Gerófi Józsefet 1948-ban,279 helyettesét, Surányi Jánost 1947-ben 3-3 évi börtönre ítélték.280 Hieronimy Lajos csendő272 Hajdú Imre: Az „éjjeliőr” igazsága. Észak-Magyarország. 1992. szeptember 12. 273 Szabad Magyarország, 1946. július 16. 274 Hajdú Imre: Az „éjjeliőr” igazsága. Eszak-Magyarország. 1992. szeptember 12. 275 Szabad Magyarország, 1946. április 26.; Eszakmagyarország 1948. december 17. 276 MNL BAZML XXV. 4. 630/1945. 277 Szabad Magyarország, 1946. szeptember 10. 278 Eszakmagyarország, 1948. június 3.; 1948. június 4. 279 Eszakmagyarország, 1949. január 1. 280 Eszakmagyarország, 1948. december 14. rezredest, a papírgyár hadiüzemi parancsnokát 1948- ban távollétében 10 év börtönre ítélték.281 Béky József ezredes a 107. sz. Vasútvonal parancsnokság katonai parancsnoka volt. 1944 novemberében a Vasútvonal parancsnokság nyugatra távozott, s a parancsnak megfelelően velük együtt Béky is. A parancsnokság 1945. május 29-én tért vissza Miskolcra, ekkor Békyt „egészségügyi zárlat” címén internálták. Később azzal emeltek ellene vádat, hogy elősegítette a szerelvények Németországba való irányítását. A Miskolci Népbíróság 7 év börtönre ítélte háborús és népellenes bűntett miatt. A NOT azonban 1946. szeptember 16-án jogerősen felmentette a vádak alól. Ennek ellenére szeptember 30- án a katonai szolgálatból elbocsátották. Béky egészsége megrokkant a fogságban, az ott szerzett tüdőbaj utóbb elhatalmasodott rajta, s 1951. január 22-én elhunyt (Béky 2016).282 Padányi Jenő ellen — aki a Magyar Függedenségi Mozgalom nevű ellenállási szervezet egyik alapítója (Török 2008), majd 1944-ben a VII. honvédkerüled parancsnokságon volt vezérkari főnök - 1947-ben amiatt indult eljárás, mert „a németek iránti barátságát hangoztatta”. A miskolci népbíróság 1948-ban távollétében 5 év börtönnel sújtotta.283 Az ügy érdekessége, hogy Padányi már két éve halott volt. 1946. március 5-én ugyanis Debrecenből — vélhetően — a szovjetek hurcolták el, majd — holttá nyilvánítása szerint — alig egy hónap múlva, április 15-én elhunyt.28^ A VII. gépkocsizó szerosztály parancsnokát, Onczai Dénesi — azzal a váddal, hogy „alárendeltjeit kínozta, többeket kiköttetett” — 1948-ban távollétében 5 hónap börtönre ítélték.285 A legérdekesebb katonai ügy mégis a Kaffka Zoltán vezérőrnagy és társai elleni eljárás, ami már az ’50- es évek világát idézi elénk. 1945 szeptemberében arról tudósított a Szabad Magyarország, hogy Kaffka „még tavasszal megkezdte ellenforradalmi szervezkedését, fegyvereket rejtegettek, lőszert falaztak be, haditervet dolgoztak ki arra, hogyan tudnának partizántevékenységet kifejteni, hogyan tudnának fegyvert emelni a felszabadító dicső Vörös Hadsereg hős csapataival szemben.”286 A „fegyveres összeesküvést” a honvédelmi minisztérium politikai osztálya „leplezte le”, majd kilenc tisztet tartóztattak le, Kaffka mellett Barsváry Zoltán századost, Barsváry Győző főhadnagyot, Kékes 281 Eszakmagyarország, 1948. december 30. 282 MNL BAZML XXV. 4. 173/1945. 283 Eszakmagyarország, 1948. december 23. 284 MNL BAZML XXV. 4. 289/1947. 285 Eszakmagyarország, 1949. január 1. 286 Szabad Magyarország, 1945. szeptember 5.
