Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Kis József: Háborús bűnös vagy áldozat?
Háborús bűnös vagy áldozat? 141 nem jogerősen elítélt rabok között is volt igény, akik így szerették volna a „legnagyobb nyomornak és éhínségnek” kitett családjukat támogatni.25 A táborban azonban a fegyelem nem volt megfelelő. Sajtóhír szerint a „lyukóvölgi tábor lakói, akik köpött elvetemült fasiszták, tömeggyilkosok vannak, kényük-kedvük sederint a legteljesebb szabadságot élvezve éltek. A nap bármely szakában fogadhattak látogatókat. Gyakorta keresték fel őket nők, akik éjszakára is szállásukon maradtak. A fegyencek látogatóikat udvariasan kikísérték a vasútállomásig ha kedvük szottyant, berándultak Miskolcra a moziba, vág a labdarugó mérkőzésekre,”26 így történhetett meg, hogy az egyik fogoly, a másfél évre elítélt Feledi József volt labdarúgó őrével együtt elhagyta munkahelyét és részt vett egy mérkőzésen, Rudolftelep csapatában, amely épp az ő góljával győzött.27 Az ellenfél játékosai azonban megóvták a mérkőzést s illetékes helyen bejelentették, hogy jogerősen elítélt fegyencet játszattak ellenük. Bár az esetről a sajtó felháborodott hangon számolt be, az ügy kivizsgálása hónapokig húzódott. Több mint egy féléves pauza után, 1948. március 5-én azonban az Igazságügyminisztérium börtönügyi osztályának vezetője, dr. Zoltán Kálmán miniszteri tanácsos váraüanul Miskolcra érkezett. Azonnali intézkedésére eg tömeggilkos nyilast elszállítottak a vádfegházfa. A fegencek között mindössze 7 bányamunkás akad, ezért a kényszermunkásoknak a bányában való dolgoztatását eltiltotta, mivel csak akadályoznák a termelést. A legszigorúbb vizsgálatot indítják annak megállapítására: kit terhel a felelősség a lyukóvölgifegencek kánaánáért.,”28 NÉPÜGYÉSZSÉGI ÉS NÉPBÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK MISKOLCON A Miskolci Népbíróság és a Miskolci Népügyészség 1945 tavaszán kezdte meg működését. Mindkettő székhelyéül a Miskolci Törvényszék II. emeletének a Werbőczy utca részén lévő helyiségeket jelölték ki 1945. március 13-án. Az épület tetőzetét azonban a bombatalálatok erősen megrongálták, így azonnal megbíztak egy kőművesmestert, aki hitelből látott hozzá a helyreállítási munkálatok elvégzéséhez.29 A Miskolci Népügyészség 1945. március 29-én kezdte meg működését. A Miskolci Nemzeti Bizottság 25 MNL BAZML XVII. 2. 168/1946. 26 Szabad Magyarország, 1948. március 7. 27 Szabad Magyarország, 1947. június 22. 28 Szabad Magyarország, 1948. március 7. 29 MNL BAZML XVII. 2. 2027/1945. 1945. március 7-i ajánlása alapján az igazságügyminiszter eredetileg dr. Balogh Ferenc vármegyei árvaszéki elnököt, dr. Bujdosó Lajos ügyvédet, a miskolci jogakadémia tanárát, dr. Rácz Gábor ügyvédet, dr. Demeter Kálmán ügyvédet és dr. Exner Lajos rendőrfogalmazót nevezte ki népügyészekké. Működésüket azonban néhányan a politikai csatározások miatt sosem kezdhették meg. A miskolci népügyészség megalakulására ugyanis a kisgazdapárti Kozma Ferenc nemzeti bizottsági elnök elleni politikai hajsza nyomta rá a bélyegét. A baloldal követelésére végül Kozmát bizalmatlansági indítvány útján visszahívták a nemzeti bizottság éléről, s helyére a kommunista Pödör László - addigi nemzeti bizottsági titkár — került. A nemzeti bizottság ezután, március 21-én azzal fordult a miniszterhez, hogy a kinevezett népügyészek közül dr. Rácz Gábor, dr. Bujdosó Lajos és dr. Balogh Ferenc jelölését nem a nemzeti bizottság, csak annak lemondott elnöke, Kozma Ferenc terjesztette elő, „mégpedig tisztára egéni, saját céljait szolgáló személyi érdekek szeme lőtt tartása melletf. (Tették ezt annak ellenére, hogy a javaslaton Kozma aláírása mellett szerepelt titkárként Pődöré is.) Pődörék dr. Kerényi Béla törvényszéki bíró, dr. Demeter Kálmán ügyvéd, dr. Kormos Illés ügyvéd, dr. Török József, dr. Exner Lajos rendőrfogalmazó, dr. Kardos Tihamér ügyvéd és dr. Fleischer Gusztáv ügyvéd népügyészi kinevezésére tettek javaslatot. Ennek alapján az Igazságügyminisztérium államtitkára március 26-án hatálytalanította a kifogásoltak kinevezését, s a népügyészség dr. Kerényi Béla vezetésével kezdte meg működését.30 Kerényi ugyanakkor alig egy évig tölthette be vezető népügyészi tisztségét, a Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült egyes — vélhetően baloldali — pártok, valamint a Szabad Szakszervezet miskolci titkársága 1946 márciusában bizalmatlanságát fejezte ki vele kapcsolatban. Ugyanis Kerényi „miskold vezető népügész működésének kezdeti időszakában megfelelt a demokratikus igazságszolgáltatás követelményeinek. Később azonban Nemzeti Bizottságunkhoz beérkező jelentések arra mutattak, bog nem tud, vág talán nem is akar népügészj működésében a Nemzeti Függetlenségi frontba tömörült demokratikus pártok jogos kívánalmainak megfelelni. Vezetése alatt álló népügészség botrányos, reakdós jellegű kilengések színhelyévé vált” — állt a miskolci nemzeti bizottság róla szóló jelentésében.31 A megyei levéltár megőrzésében lévő népbírósági és népügyészségi iratok alapján népügyészként a következő személyek teljesítettek szolgálatot: dr. Kormos Illés 30 MNL BAZML XVII. 2. 1768/1945. 31 MNL BAZML XVII. 2. 291/1946.
