Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Kis József: Háborús bűnös vagy áldozat?
142 Kis József (1945), dr. Exner Lajos (1945), dr. Ágoston Pál — volt vármegyei aljegyző (1945—1946), dr. Sarkadi Sándor (1945—1947), dr. Kolos Oszkár —ügyvédjelölt32- (1946— 1949), dr. Kovács Gyula (1946—1947), dr. Lőw Tivadar (1946—1947) 1946-ban helyettes vezető népügyész, dr. Házy Antal — volt hadbíró százados — (1948) és 1948- ban vezető népügyészként dr. Lázár Tivadar. A Miskolci Népbíróság 1945 áprilisában kezdte meg működését. Bónis Bertalan alispán 1945. február 22-én szólította fel a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült öt politikai párt helyi szervezeteit, hogy a miskolci népbíróság tagjaira vonatkozóan pártonként öt tagra tegyenek javaslatot, s azt február 28-ig juttassák el a főispáni hivatalhoz.33 Jelölésük alapján a miskolci népbíróság tagjai Fekete István (MKP), Pléh Sándor (SZDP), Bálint Béla (NDP), Kolláth Gyula34 (FKGP) és Burinda István lettek. A Miskolci Népbíróság eredetileg csupán a miskolci törvényszék illetékességi területén működött volna, azonban 1945. február 22-én - a távollévő főispán helyetteseként — Bónis Bertalan alispán arra tett javaslatot az igazságügyminiszternek, hogy Miskolcon állítsanak fel egy második népbírósági tanácsot is, amely a megmaradt Abaúj-Torna vármegyei területeken bírna illetékességgel.35 A 2. számú népbírósági tanács tagjait a pártok javaslata alapján végül a Miskolci Nemzeti Bizottság jelölte ki 1945. március 21-én, eszerint a tanács tagjai Kiss Gyula (MKP), Csacsovszky |ózsef (SZDP), dr. Dancz Gyula (FKGP), Pataki Kálmán (PDP)36 és Baloghi László (NPP) lettek.3' A Miskolci Népbíróság 1945. április l-jén alakult meg két tanáccsal, s a tanácsok 6-6 tagjából ötöt a pártok delegáltak. Kezdetben a tanácsvezetőnek nem volt szavazati joga, csak a delegáltak dönthettek a vádlottak ügyében.38 A bíróság 1948 februárjában vált a későbbi Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes területén illetékessé. Ekkor szüntették meg az addig önállóan működő sátoraljaújhelyi népbíróságot illetve népügyészséget. 32 Népügyésszé való kinevezését már 1945 szeptemberében kérte, ekkor azonban a Miskolci Nemzeti Bizottság még nem találta alkalmasnak. MNL BAZML XVII. 2. 5408/1945. 33 MNL BAZML XVII. 2. 1302/1945. 34 Kolláth Gyula igazgató-tanító alig három hónapot működött népbíróként, majd kérte felmentését népbírósági tagsága alól. MNL BAZML XVII. 2. 3567/1945. 35 MNL BAZML XVII. 2. 1388/1945. 36 Eredetileg Dobos Károly miskolci lakost javasolta népbírának a párt, azonban oly mérvű beszédhibával rendelkezett, hogy helyette 1945. április 4-én Oszip István főispán Pataki Kálmánt jelölte ki. MNL BAZML XVII. 2. 1388/1945. 37 MNL BAZML XVII. 2.1388/1945. 38 Eszakmagyarország, 1949. január 20. A miskolci népügyészség vezető ügyésze, dr. Lázár Tivadar február 12-én vette át a sátoraljaújhelyi népügyészség iratait,39 s a miskolci népbíróság átszervezése is ekkor történt, február 13-án már az átszervezett népbíróság kezdte meg munkáját dr. Kéthely Sándor tanácselnök vezetésével.40 A Miskolci Népbíróság ismert tanácsvezetői bírái a következő személyek voltak: dr. Kurdits József — volt dési járásbíró — (1945—1946), dr. Sarkadi Sándor (1945— 1946, a népbíróság helyettes vezetője), dr. Miess Egon (1945—1947), dr. Rázsó Gyula - miskolci törvényszéki bíró - (1946), dr. Újvári Ernő (1946), dr. Tolnay Zoltán (1946-1947), dr. Fűrész Endre (1948-1949) 41 dr. Kis László — miskolci járásbíró — (1948. január 15-től április 1-ig), dr. Gyarmathy István (1948. november 4-től) 42 dr. Kéthely Sándor (1948) és dr. Túrós Dezső (1948). A népbíróság népbírái jelölő szervezetek szerinti megoszlásban az alábbiak voltak. A Független Kisgazda Párt delegáltjai A párt 1945. február 25-én dr. Dancz Gyula miskolci ügyvédet, Bárczay Arvéd hejőcsabai gazdálkodót, E. Csorba József kisgazda, Kolláth Gyula igazgató-tanító és Sonkoly Bertalan kisgazda miskolci lakosokat jelölte ki népbírának, s közülük végül Kolláth Gyulára esett a választás.43 A 2. számú népbírósági tanácsban dr. Dancz Gyula képviselte a pártot.44 Adataik szerint utóbb a párt megbízásából Kalotai László (1945—1946), dr. Bekényijózsef (1946), dr. Exner Lajos (1946—1948), Hlavicza István (1947), Nagy Béla (1947), Nagy Zsigmond (1947), Dobos László (1947—1948) és Vadász László (1948) vett részt a népbírósági tanácsok munkájában. A felsoroltak közül Kalotai László botrányos körülmények között távozott a népbíróságról. 1946. február elején ugyanis azzal gyanúsították meg, hogy korábban tagja volt a nyilaskeresztes pártnak és állandóan nyilas jelvényt hordott, ezért a népügyészség vezetője felfüggesztette és eljárást indított ellene.45 * 39 Szabad Magyarország, 1948. február 12. 40 Megkezdte munkáját az átszervezett népbíróság 4 évi fegyházat kapott egy gettócsendőr. Szabad Magyarország, 1948. február 14. 41 1949-ben a budapesti büntető törvényszékhez került tanácselnökként. Eszakmagyarország, 1949. február 11. 42 A budapesti népügyészségről helyezték át. Eszakmagyarország, 1948. október 31. 43 MNL BAZML XVII. 2. 1302/1945. 44 MNL BAZML XVII. 2. 1388/1945. 45 Nyilas vád a kisgazdapárti népbíró ellen. Felvidéki Népszava, 1946. február 9.; Felfüggesztették a nyilas-kisgazda népbírót. Felvidéki
