Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)
Történettudomány - Bocsi Zsófia et al.: Adatok a kékedi római katolikus templom történetéhez
130 Bocsi Zsófia — Fazekas Gyöngyi — Giber Mihály — Szilágyi Krisztián Antal KÉKED ÉS A KÉKEDI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM ELHELYEZKEDÉSE Kéked község Magyarország északkeleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi felében, a gönci járásban található. Területe 13,05 km2, míg lakossága 178 fő.3 A falu 1943-ban jött létre Alsókéked és Felsőkéked községek egyesítésével. Közigazgatásilag délről Pányok, délnyugatról Abaújvár, északról és nyugatról Szlovákia, míg keletről Füzér és Hollóháza határolja. A templom Kéked község déli részén, az egykori Alsókéked község területén, a jelenlegi Alsókéked községrész középső részén, közvetlenül az egykori Melczer-kastély mellett, a kastélytól nyugat-északnyugati irányban, a település/településrész fő utcájának déli oldalán helyezkedik el.4 A templom épülete ugyanakkor már a történeti térképeken is felismerhető, melyek közül mi a katonai felmérések és egy kataszteri felmérés anyagát néztük át. A II. József idején felvett I. katonai felmérésen (1. kép) mindkét akkori Kéked település megtalálható, azonban a térkép készítői névben felcserélték Felső- és Alsókékedet, vagyis a mai Alsókékedet illették Felsőkéked nevével. Alsókéked központjában a kastély, tőle közvetlenül nyugatra a templom állt. A falutól nyugatra még egy templomot vagy kápolnát jelöltek (KF L). Az I. Ferenc uralkodása idején felvett II. katonai felmérésen Alsókékedet már a megfelelő névvel illették. A templomot és a kastélyt kiemeltként ábrázolták. Az előzőleg a falutól nyugatra jelölt kápolna helyén temetőt mutat a felmérés (KF II.). A Ferenc József idején elkészített III. katonai felmérés eredeti, színes térképlapja megsemmisült, így csak egy nagyon rossz minőségű, fekete-fehér másolat maradt fenn. A kastély a szelvényen még jól kivehető, a templom azonban már nem annyira, kissé beleolvad a környezetében jelzett házakba. A nyugati területen lévő temetőt szanálták, területére porták kerültek (KF III.). Az 1867-es kataszteri térképen (2. kép) nagyon jól felismerhető a templom. Olyannyira, hogy annak teljes alaprajzi körvonala követhető, még az oldalán lévő támpillérek elhelyezkedése is egyértelműen mutatkozik. A lektori vélemény (Simon Zoltán, régész) javaslatai alapján utólagos levéltári kutatást, adatgyűjtést végeztünk az MNL MOL-ban (Budapest) is. 3 Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.) 4 EOV adatok: 109-331 térképlap, (X) 819929; (Y) 358375, (Z) 205,6 mBtf. Ezt összevetve a templom legutóbbi, 2013-ban készült felmérésével (3. kép) látható, hogy 1867-ben is a mai kiterjedését, összképét mutatta. A KÉKEDI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM MŰEMLÉKI KUTATÁSTÖRTÉNETE 2016 ELŐTT A kékedi római katolikus templomnak 2004 előtt nem volt semmilyen műemlékinek nevezhető kutatása. A templom a 20. század eleje óta szerepel a műemléki jegyzékekben (Forster 1906, 65—66)5. Részletes leírás sajnos azonban nem volt róla. Genthon István és Szentiványi Gyula a következőképpen írják le: „Római katolikus templom egyetlen homlokzat előtti toronnyal, támpillérekkel, eredetileg gótikus, a XVIII. században építve.” (Genthon—Szentiványi 1940, 2). Később ugyanezt az adatot Genthon pontos dátummal (1729) idézi (Genthon 1961,157). A műemlékjegyzékek műemlék jellegű épületként szerepeltetik, ami építészeti, történeti, régészeti és képzőművészeti, iparművészeti vagy néprajzi szempontból jelentős építményt takar. Műemléki védettségét az 50041/1958. sz. határozattal rendelték el (Gólya 1960, 120; Ikafai.vi Diénes 1990, 352). A korábbi adatokhoz képest az 1990-es országos műemlékjegyzék annyi új információt tartalmaz, hogy berendezése egy főoltár, ami barokk, 1700 körüli. Megjegyzendő, hogy a templom koránál az 1720-as évszámot tünteti fel (Ik.afai.vi Diénes 1990, 352). Az eddigiekhez képest viszonylag részletesebb leírást ad a megyei képes műemlékjegyzék: „Főhomlokzat előtti, zömök tornyának felső szintjén félköríves, lent egy kis kerek ablak. Az oldalhomlokzaton alacsony támpillérek, köztük félköríves ablakok. Kétboltszakaszos hajója és szentélye csehsüvegboltozatokkal, félköríves apszisa negyedgömb boltozattal fedett. A szentély jobb oldalán sekrestye. A szentélyben copf örökmécses.” (Szabadfalvi-Cseri 1992, 35).6 2001-ben a Katolikus Lexikon kötetében már több, de még így is csak címszavakban közreadott információ olvasható a templomról, ahol annak történetét Kéked falu első, 1297-es említésénél kezdik, majd a 20. századi plébánosok felsorolásával zárják. A templomról képet is közöltek, melyet Макку György készített (Diós— Viczián 2001, 443). A 2016-ot megelőző egyetlen műemléki kutatás akkor történt, amikor 2004-ben restaurátori kutatásra 5 A kötet adatának forrása: [Schematismus] 1870, 24. 6 A szócikket Kishonthy Zsolt készítette.
