Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)
Történettudomány - Bocsi Zsófia et al.: Adatok a kékedi római katolikus templom történetéhez
Adatok a kékedi római katolikus templom történetéhez 131 került sor (M. Bán Beatrix festő-restaurátor művész és M. Nagy Éva festő-restaurátor művész), amelynek során a templom hajójában, illetve a hajó nyugati végében lévő karzatnál több ponton kutatószondákban vizsgálták a falakon lévő festett és meszelt rétegeket. A kutatás kiderítette, hogy jelenleg meglévő felület alatt barokk kori, illetve középkori festett rétegek is fennmaradtak. A kutatással egy időben Balázs Gyula összefoglalót készített a templom fa anyagú berendezéseiről. Az összefoglaló ugyanannak a dokumentációnak lett része, mely tartalmazza a restaurátori kutatási jelentést is (M. Bán et al. 2004). Ezt követően egészen 2016-ig további műemléki kutatás nem történt a kékedi római katolikus templomban. Mint látni fogjuk, jóllehet a templomon ezt megelőzően is több felújítási munka történt, de ezek esetében szondázó kutatás egyáltalán nem történt, és kutatási intézmény által végzett helyszíni szemle sem igazolható egyetlen esetben sem. KÉKED KÖZSÉG ÉS A TEMPLOM TÖRTÉNETE Kéked neve a régen személynévként használatos magyar kék melléknévből ered, annak -d képzős származéka (Kiss 1978, 324). Egyes feltevések szerint a településen található kénes gyógyfürdőt tápláló forrás kékes színű vizéről kapta elnevezését (Sziklay— Borovszky 1896, 285). A település neve első alkalommal 1297-ben kerül említésre Keked formában, mint az oklevélbe foglalt közmeghallgatáson/tudományvételen résztvevő nemesek egyikének-másikának családi neve. A felsorolásból két család körvonalazódik: Ithe és fiai, Motk és János, illetve Irke és fiai, Pous és Acinkto (Györffy 1966,109; Soós 1985, 485; Wolf 1989, 151; Cabello-Simon 1994, 201).8 Egy 1310-ben keletkezett oklevél minden bizonnyal az utóbbiak családjára vonatkozik, miszerint Kékedi Joka{?) fia Pous, és fiai, László, Péter és András megosztoznak Kéked, Komlós, Pichnye és Kaproncza nevű birtokaikon.9 Legközelebbi említése 1317-ben fordul elő Kekud alakban, egy birtokperben elrendelt 7 A dokumentációt lásd: Forster Központ Tervtára, Budapest. Jelzet és leltári szám nélküli dokumentáció az ÁMRK tervtárából átvett dokumentációk között a Forster Központ Tervtár gyűjteményében. 8 „... Ithe, Motk et Johanne filiis eiusdem de Keked... ” Két sorral lejjebb: „.. Pous filio Irke de Keked, Acinkto fratre eiusdem de eadem...” DL 89261. 1297. június 5. Az oklevél közlése: HO 1234—1536. 150. sz. 157. o. 9 Publikált regeszta. AOL II. 1306-1310. 1027. sz. reg. 445. o. határjárást végrehajtó királyi ember neveként, aki történetesen a korábban már említett Ithe harmadik fia, Domonkos volt (Györffy 1966,109; Cabello-Simon 1994, 201).10 11 A Kékedi család történetére vonatkozó okleveles forrásokat Simon Zoltán és Juan Cabello gyűjtötték össze és dolgozták fel igen alaposan és részletesen (Cabello-Simon 1994; Cabello-Simon 1998), ezért a családra vonatkozó további adatok ismertetésétől eltekintünk, csupán a településre vonatkozó forrásokra összpontosítunk. 1319-ben mint Pattié' birtok határosa kerül említésre,Quequed alakban (Györffy 1966,109).12 A Magyar Királyság területén 1332 és 1337 között felvett nagy pápai tizedjegyzékben ismét találkozunk Kékeddel. A település neve csak ebben az egy forrástípusban is számos formában maradt fenn: Quequed, Quiquinet, Kykit, Kekud, Kékük - hasonlóképpen az eddig felsorolt okleveles forrásokhoz: ahány oklevél, annyiféle alak. Egyháza papja 1332-ben 12 garast, 1333-ban 8 garast, 1334-ben 3, 1335-ben pedig 2 garast tartozott fizetni (Györffy 1966,109).13 Ez az első — és úgy tűnik, sajnos az egyetlen — olyan adat, ami arra utal, hogy a településnek volt temploma a középkorban. A rövid bejegyzések nem említik temploma titulusát, 1332- ből és 1333-ból viszont ismerjük papjának nevét, akit Mihálynak hívtak.14 1341-ben Telkibánya meghatárolásakor találkozunk ismét Kékeddel, aminek során újfent Panyk határosaként említik, illetve megnevezik a határában levő, felerészt Kékedhez és Nádasdhoz tartozó mons T-oluk-ot.. A település neve villa Kekyd, illetve villa Keyked alakokban szerepel az oklevélben (Csánki 1890, 210).15 * Ha a forrásokban szereplő alakokból indulunk ki, akkor a falu valamikor a 14. vagy a 15. század folyamán megkettőződött, innentől kezdve Alsó- és Felső-Kékedként találkozunk vele. Szabó István az ilyen jellegű — azaz az Alsó- és Felső- jelzős — falukettőződéseket a szoros földrajzi összefüggésben levő falvak esetében figyelte meg, amelyeknél nem szükségszerű a falvak kialakulása közti időbeni eltolódás, de lehetséges. „Az Alsó jelzőt 10 „...unacum Dominico filio Ithe de Kekud homine regio.. .’’DL 70603. 1317. április 30. Az oklevél közlése: AOM 381 sz. 421—422. o. Publikált regeszta: AOL. IV. 1315-1317. 449. sz. reg. 169-170. o. 11 Pányok. Ma is létező település Kékedtől délre, kb. 2 km-re. 12 „.. .possessio Panic ... et due partes a parte Quequed existentes.. ,”DL. 71851. 1319. április 21. Publikált regeszta: AOL. V. 1318-1320. 434. sz. reg. 172. о. 13 RATIONES 1281-1375,212, 319,353,368. Megjegyzés: Soós 1985, 485. csak azl332-es adatot idézi. 14 RATIONES 1281-1375, 212, 319. 15 DL 3402. 1341. augusztus 5. Kiadása: Wenzri. 1880, 347. Publikált regeszta: AOL. XXV. 1341. 545. sz. reg. 256. o.
