Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)

Történettudomány - Olajos Csaba: A Kapyak ősi kúriája - A tállyai Maillot-kastély

114

Olajos Csaba

1. kép Tállya 1913-as és 1867-es kataszteri térképének a sikátor helyzetét bemutató vázlata Fig. 1. Sketch depicting the position of the alleyway on the 1913 and 1867 cadastral maps of Tállya

Genthonlstván szerint is „Rákóczj-kastély, egyemeletes, 7 ablakos, középerkéllyel. Később a Maillot-családé. Épült 1720 körül.’’ (Genthon 1961, 289)

Dr. Joó Tibor már óvatosabban fogalmaz, de sejteti a Rákóczi-eredetet (Joó 1992, 40).2

2 A Szerző kiegészítései: Tállya Rákóczi u 10. /1199/ ált. iskola, volt Maillot-kastély, barokk, 1720 körül. Többször bővítve a XIX. században. Egyemeletes, 7 ablakos, középerkéllyel, az 1720 körüli építési évet tartják most nyilván, de az épület részletesebb építéstörténeti vizsgálatra szorul. 1688-as urbariális összeírásban szerepel már egy előző épület, s a korábbi épületrészek alaprajzi és falvastagsági adatai, a boltozati rendszer stb. valószínűvé teszi a korábbi megépítést.

Szabadon álló, L alaprajzú épület, elhanyagolt parkban. Többszörösen toldva, déli oldalán XIX. századi kétpilléres portikusz, vasgerendás lefedéssel. Részben alápincézett. A déli szárny földszintje fiókos donga, csehsüveg, az északi szárnyon teknőboltozat. Emelete részben boltozott.

Alapterülete 400 m2, beépített légköbméter: 3400 m3. Ez a birtokrész is a Rákóczi-javakhoz tartozott, elkobzása után előbb a Trautson hercegi család, majd ennek kihalása után 1808-ban a herceg Bretzenheim család lett a tulajdonos, s ennek révén jutott a báró Maillot család birtokába. (Bretzenheim herceg unokája, báró Beust Margit ment férjhez báró Maillot Györgyhöz.)

Hasonló óvatossággal fogalmazott H. Takács Marianna, amikor azt írta, hogy „а XVI. spá^ad végén vagy a XVII. spápad elején épülhetett a Rákóczi családdal ugyancsak kapcsolatba hozott, érdekes tallyai ún. Rákócgi-kúria. [...] Eleknél nagyobb méretű, de alaprajzi elrendelésében hasonló az állítólag a XVI. syáyad végén épült tally ai kastély, melynek mind emeletén mindföldszintjén középső pitvarból kiinduló két-két s^oba nyílik. Csupán a főhomlokzat később kialakított teraszos része mutat XVIII. századi, esetleg későbbi átépítésre.” (H. Takács 1970, 110)

Majdnem minden szakirodalmi forrás a Rákóczi családra utalt, de ezt dokumentumokkal nem lehetett igazolni, ugyanis a levéltári források soha nem utalnak a Rákóczi családra!

Az ellentmondást feloldani akarva még intenzívebben kerestem а Кару család és a Rákócziak közötti összefüggést Tállyán, a B.-A.-Z. Megyei Levéltárban, a Sátoraljaújhelyi Fióklevéltárban és az Országos Levéltárban, az Országos Széchenyi Könyvtárban, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban.