Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)
Történettudomány - Olajos Csaba: A Kapyak ősi kúriája - A tállyai Maillot-kastély
A Kapyak ősi kúriája — A tállyai Maillot-Kastély 115 2. kép A tállyai Кару féle kincstári ház alaprajza hossz és keresztmetszete. Forrás: MÓL TI. Delineutivnes Aedilium 964 fasc. 4. no. 604. Fig. 2. The longitudinal and cross section floorplans of the Кару treasury house in Taliya. Source: MOL T1, Delienutivnes Aedilium 964fac. 4. no. 604. TÁLLYA ÉS A KAPY CSALÁD A világörökségi védelem alatt álló Tokaj-Hegyalja egyik legérdekesebb, legarchaikusabb települése, volt mezővárosa Tállya. Kialakulását, fejlődését és visszafejlődését a térség adottságai, belső illetve térségi, nagytérségi energiái befolyásolták. Első birtokosa az Aba nemzetséghez tartozó Tállyai család volt. A község neve а Кару névvel 1413-ban kapcsolódik össze először (Nagy 1860,78). А Кару (Kapivári) család Sáros vármegyei nemesi család, amelynek több megyében, sőt Erdélyben is volt birtoka. „Előbbi nevük Tétényi volt. Tétényi Imrének a budai alvárnagynak fia Péter, és Tétényi Miklósnak fia András a Harasgthi rokon-családdal együtt 1405-ben Zsigmond királytól nyerik cgimerüket hűséges érdemeikért. ”* Nevetett Tétényi András utóbb tétényi birtokát Zsigmond királylyal sárosmegyei Kapi helységgel és várral cseréié el, mely a kihalt kapi Poháros Osgvald után a koronára szállott; és innen a Tétényi nevet а Тару névvel cserélvén, eg a család neve lön. Egén András 1410-ben már sókamarás (Comes lucri Camerae) volt, és Zsigmond királytól királyi engedélyt nyert, hogy a régi, megrongált Kapivárat újra fölépíthesse.* [..] Hogy Кару András a sókamarásság mellett sgépen sgergett, onnan kitűnik, hogy 1413-ban spent Mihály nap utáni szombaton Zsigmond király tőle vett kölcsön nyolcgegerforintot, oly feltétellel, hogy ha eg össgeget neki agon évi karácsonyra meg nem figetné, akkor Кару András a tállyai várhog tartogó minden jósgágokat, sőt mind agt, mi a hűtlenségbe esett Debrő Istvánról a királyra sgállt, elfoglalhatja, és mindaddig birtokolhatja, míg Zsigmondtól a nyolcgegerforintot késgpéngülmeg nem kapja.”* „A helytörténeti irodalom sgerint 1413-ban Zsigmond gálogba adta a várat Kapi Andrásnak. Halójában erről sgó sem volt. Ekkor Zsigmond király Kapi Eiteratus Andrásnak ígérte a néhai Debrői Mihály fia Miklós Tállya várhog tartogó minden birtokát, ha karácsonyig nem adná vissga neki ag általa átadott 8000 Ft értékű sót (Draskóczy 1983, 149-189, 162). Tehát nem adta, hanem csak ígérte, s nem is a várat, hanem csak a boggá tartogó birtokokat (agoknak is csak egy résgét, melyek egykor nem Debrői István, hanem unokafivére, Miklós résgei voltak). A dologból végül nem is lett semmi.” (Simon 2011,234)