Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Közlemények - Mincsik Veronika: Egy abaúji parasztcsalád gazdálkodása az 1940-es években, háborús frontlapok tükrében
280 Mincsik Veronika Boronálás Gyula gazda nyáron és ősszel is figyelmeztette feleségét, hogy „a földek elboronálása fontos, ezt el ne hanyagoljá- tok”.17 Boronálni, vagy „berenálni” kellett a malompartot, bükköny és árpaföldet, mákföldet, a berekaljt, gabona alá a két utajt. A boronálásban „J. bácsi” segített.18 Vetés Augusztus végén és szeptember elején Gyula gazda sürgette a munkákat, mert „rövidesen itt lesz a vetés ideje” ,19 és „a földeket amennyire az idő engedi el kell készíteni vetés alá”.20 21 Szeptember közepén és végén írta, hogy „már a vetést meglehet kezdeni”f melyhez szükséges volt a vetőmagot kirostálni, és „pácsolni”-. „egy kg. kik követ 100 It. vízben eloldani, jól megkeverni, hogy száraz szem ne maradjon köyte”.22 23 24 1941-ben a szeptember 26. utáni szombaton kezdődött a vetés, melynek Gyula gazda szerint a „legfőbb ideje”, s kérte is, hogy „most már ha az idő engedi, teljes gó\%elfogjatok neki a vetésbez a múlt évi termés mutatja, milyen nagy hátránya van a kései vetésnek”P A gabonát szeptember végén, „ha a föld meghevert”, lehetett vetni, mégpedig 1940-ben „a Bencz/j földje mellé az erdőre”, „és annyi elég lesf’,2A 1941-ben pedig „a két út aljára és a malom rétnek a közegtől való részébe a sarokkőig illetve ameddig kinyúlik a hosszúsági’.25 26 27 Búzát pedig októberre István már 7 holdba vetett. Gyula gazda tanácsa szerint „agabonát 8 s% a búzát 12 sz kell vetni”.20 A vetéshez porhanyós talaj kellett, és azt is írta Gyula gazda, hogy „igen kellene a jó idő a vetésbe f ’.27 Egy év múlva pedig az volt a baj, hogy nagyon száraz volt a föld, sokan nem is tudtak vetni, István is csak azért, „mert le volt szántva, nedves időbe” és le is boronálta.28 Április végén pedig Gyula gazda afelől érdeklődött, hogy az őszi vetések hogy fejlődnek, s hogy a tavaszinak nem ártott-e a fagy. 17 KGY lapja UE részére, 1940.08.29.; KGY lapja UE és KE részére, 1940.09.16. 18 KGY lapja UE és KE részére, 1940.09.11. 19 KGY lapja UE részére, 1940.08.29.; KGY lapja UE és KE részére, 1940.09.11.; 1940.09.30. 20 KGY lapja UE és KE részére, 1940.09.16.; KGY lapja UE részére, 1941.09.04. 21 KGY lapja UE és KE részére, 1940.09.19.; KGY lapja UE részére, 1941.09.21. 22 KGY lapja UE és KE részére, 1940.09.19. 23 KGY lapja UE részére, 1941.09.26.; KGY lapja UE részére, 1941.09.30. 24 KGY lapja UE és KE részére, 1940.09.19. 25 KGY lapja UE részére, 1941.09.27. 26 KGY lapja UE és KE részére, 1940.09.19. 27 KGY lapja UE és KE részére, 1940.10.04. 28 KI lapja KGY részére, 1941.10.04. Aratás Az 1940-es évben Gyula gazda aggódott a távolból, egyrészt, hogy „István otthon van-e mert ha nincs, akkor nem is tudom kifogja a gazdálkodást irányítani, most amikor a legnagyobb szükség van erre”.29 Másrészt, hogy lesz-e kinek aratni, mivel ő onnan nem tudott intézkedni, és ezért a feleségére bízta, hogy intézzék azt el: „fordulj ajegyző úrhoz nem fognak-e intézkedni hogy legyen kinek learatni”.30 Az aratást a kepések végezték, és ügyelni kellett rájuk, hogy „rendesen arassanak’f illetve Gyula gazda írta, hogy kérhetik Remák segítségét (ha hazamegy addigra), vagy Paluscsákot.32 Valójában azonban csak Krajcár,33 Timkó Jani,34 a szomszéd Kertész35 és Hrebenkó segített nekik.36 Gyula gazda tanácsa szerint jobban halad az aratás, ha előtte a nagyobb darab földeket „nagygereblézik”P Július elejétől már sürgette az aratást, de 1940-ben Erzsiké még mindig nem tudta, hogy hogyan is fog az végbemenni, hiszen „Remák nincs idehaza, se Krajczár” Az aratás csak július közepén kezdődött meg, és 1940- ben augusztus közepére-végére végeztek vele. Egy évre rá augusztus közepére azonban az esős idő miatt még mindig sok aratnivaló volt hátra, és csak augusztus végére lettek készen. Gyula gazda sürgette is őket, és arra kérte „mamát”, hogy „segítsen afőzésnél és a ház körük’.39 Kaszálás Júliustól októberig végezték a kaszálást is, mégpedig a takarmányt, a lóherét, a lucernát, és a bükkönyt kaszálták. Ebben segédkezett János bácsi, a két Klema, Pista és Lajos, valamint a kepések. Gyűjtés és hordás Az aratás után a gyűjtés és a hordás volt a következő tennivaló. 1940-ben, miután az aratást befejezték, augusztus közepén kezdték volna a hordást, azonban azonnal nem tudtak hozzákezdeni az esős idő miatt, csak egy hét után kezdték azt el. Egy év múlva is csak augusztus végén, 25-étől kezdtek hordani, bár az előtt egy-egy 29 KGY lapja UE részére, 1940.07.03. 30 KGY lapja UE részére, 1940.07.03. 31 KGY lapja UE részére, 1941.07.14. 32 KGY lapja UE részére, 1940.08.03. 33 UE lapja KGY részére, 1941.07.17.; UE lapja KGY részére, 1941.08.04. 34 KGY lapja UE részére, 1941.07.14.; UE lapja KGY részére, 1941.08.04. 35 KE lapja KGY részére, 1941.07.30. 36 KE. lapja KGY részére, 1941.07.30. 37 KGY lapja UE részére, 1941.07.29. 38 UE lapja KGY részére, 1940.07.08. 39 KGY lapja UE részére, 1941.08.10.
