Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Történettudomány - Hideg Ágnes: Miskolczy-Simon János levéltáros, történész, író. Adatok miskolci éveihez a helyi sajtó és egyéb dokumentumok tükrében. Munkásságának bibliográfiája
242 Hideg Agnes 1. kép. Miskolczy-Simon János díszmagyarban. Fénykép Béky Zoltán tulajdonában. Fig. 1. János Miskolczy-Simon in Hungarian ceremonial mar. Photo from Zoltán Béky. a vitatkozásokban, mint Adj költészetének bátorszavú védője.’* Miskolczy-Simon János így jellemzi Naplójában Margit asszonyt: „.. .jótermetű, kellemes arcú; olyan révedező, szinte üveges szemekkel szokott néha maga elé bámulni, mintha egy más világba tekintene. Olyankor nem is lát, nem is hall maga körül semmit. Különös delejezp szemei vannak A A vitatkozásokat a házigazda - ki az erdő, a számok, s a csillagok világában élt - türelmesen hallgatta, eltréfálkozott a poétákkal, hisz mindegyik jó barátja volt. A házaspár az első szilvesztert is a Sassy-testvérpár, Szilágyi Erzsébet és Miskolczy-Simon János társaságában töltötte. Naplójába 3 Thurzó Nagy László: Miskolci lexikon 1900-19401/B. kötet. Kézirat. 226. 4 Thurzó Nagy László: Miskolci lexikon 1900-1940 I/B. kötet. Kézirat. 229. jegyezte be Simon János: „Brúnó nagyon derék, barátságos, okos fiatalember. Úgy látom, hogy szeretik, tisztelik egymástfeleségével.’* Simon Jánosnak eredetileg jogi végzettsége volt, de írói vénával is rendelkezett, s írásai (versek, történeti elbeszélések, levéltári forrásfeldolgozások) gyakran megjelentek a helyi lapok hasábjain, ill. az országos lapokban is. Nemcsak írt a lapokban, hanem mint segédszerkesztő/újságíró több helyi lap munkatársaként is dolgozott (pl. Ellenzék, Miskolczi Napló). 1903-ban önkéntes katonai szolgálata miatt egy időre átadta az Ellenzék c. lap segédszerkesztői helyét Sassy Csabának, később (1906 márciusától) pedig már a Miskolczi Napló főmunkatársa lett. „Búcsúszó. Miután f. évi október hó elején katonai szolgálatra kell bevonulnom, az Ellenzék szerkesztőségétől ezennel megválók. A lap olvasói ésjóismerőseimfogadják szjvbőljövő istenhozyádomat-a viszontlátásig. Miskolczi Simon János” (MISKOLCZY-SIMON 1903, 3). Az 1903-as év más szempontból is jelentős volt számára, hisz ekkor jelent meg első önálló verseskötete: a „Bükk alján”. Több újság — helyi és országos — is hírül adta a megjelenést, némelyik részletesen is ismertette a kötet tartalmát. „A közeledő ősznek — a mikor hosszú tespedés utánfelvidul a szellemi tevékenység- első tanújeleként jelent meg ma egy verskötet. Czjme: „Bükk alján ”. Szerzője nem ismeretlen, nem most lép először a nyilvánosság elé, hanem már régi munkása az irodalomnak: miskolczi Simon János hírlapírókollégánk. Több évi munkásságának eredményét gyűjtötte össze egy kötetben és csinált a mi kis városunk irodalmi életében szenzáczjót. Mert az ő kötetét annak nevezhetjük. Az a szokatlan, szerény egyszerűség, amely őt jellemzi, verseiben is kidomborodik. Nem divatos, modern ízű, csiklandós tárgyú költemények eyek. Nem is világfájdalmas, misanthrop, pesszimista szenvelgések, hanem egy egyszerű, egészséges temperamentumú szív könnyen elboruló, de könnyen meg is vigasztalódó érzelemvilágának megnyilatkozásai. A hatalmas, a nagy természet az ő mestere, az 8 ábrándja. Különös szeretettel szülőföldjén, a „Bükk alján” kóborol csapongó lelke, a melynek nem egy szebb részletét, az Avast, a Szent-léleki zárdaromokat, a Bükköt énekli meg’* Verseit, költeményeit különböző összejöveteleken, matinékon gyakorta felolvasták. Ilyen volt pl. a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége Miskolczi Választmányának estélye, ahol az Elő bokrétát [Nyolc virágról, nyolc vers] adták elő a város úrnői- és höl- 5 6 5 Thurzó Nagy László: Miskolci lexikon 1900-19401/B. kötet. Kézirat. 231. 6 Új könyv. Borsodmegyei Lapok 1903. 187. sz. 6. (aug. 15.)
