Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)

Történettudomány - Hideg Ágnes: Miskolczy-Simon János levéltáros, történész, író. Adatok miskolci éveihez a helyi sajtó és egyéb dokumentumok tükrében. Munkásságának bibliográfiája

Miskolczy-Simon János levéltáros, történész, író

243

HÓVIRÁG.

SIMON JÁNOS. Előadja:

RUTTKAY IRÉN KE.

— Te gyöngyvirág, te rózsa, szegfű! Tán díszesebb a szirmotok

És kelyhetekből illat árad,

Vezértek mégis én vagyok.

Könnyű nektek pompázni büszkén, — Ha tündérkert egész világ,

— Én hoztam a tavaszt rcátok:

Én, kis fehértó hóvirág.

A várva-várt ifjú tavasznak Első virága én vagyok,

Rám hinti első, szűzi csókját A napsugár, ha felragyog.

Értem járják be legkorábban Az erdő néma rejtekét,

Az ifjú — első hóvirággal Siet meglepni kedvesét.

A természet még síri álmát Aluszsza mélyen, csöndesen,

Felelte — könnyű szemfödelként — Fehérlő hólepel pihen ;

De a midőn a föld fagyára A nap csillámló fénye száll,

Picziny bimbóm tüstént előtör, Büszkén hirdetve: nincs halál!

A márcziusi tiszta szellő Csak én körülöttem lebeg,

Mig rétek, erdők más virága Rügyében — fázva szendereg.

De a nap, mely kifejti bimbóm.

Óh mily gyakorta cserbe hagy : Megvonja később égi fényét —

És megdermeszt a hó, a fagy.

S a napsugár, ha perzselőbb lesz S dalolni kezd a kis madár,

Rám akkor is — hajh! — nemsokára A hervadásnak percze vár.

Küzdés között, ezer veszélyben Tűnik le éltem s oly korán;

Jutalmul ám az úttörők és Küzdők babérja int reám.

2. kép. Az Élő bokréta füzete, benne Simon János verse, 1903. (HÓM HTD 53.2955.1.) Fig. 2. Booklet titled “Flő Bokréta”, including a poem from János Simon, 1903.

gyei. Ennek nyomtatásban megjelent változata ma is megtalálható a Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Dokumentációs gyűjteményében, s benne Simon János verse a hóvirágról (MISKOLCZY-SIMON 1903, 8).

Versei közül Lányi Ernő, Simkó Gusztáv, később felesége, Kovács Sarolta is többet megzenésítettek. Közülük a legismertebbek a Kuvik Madár, a Csipkebokor.; a Csillagtalan az éjszaka vagy a Teregeti fátyolát a% éjjel.

Következő önálló műve a „Történetek” című elbeszélés gyűjtemény 1905-ben jelent meg. A tíz elbeszélésben valóságos dolgokat, történelmi tényeket és adatokat dolgozott fel novellisztikus és mindvégig színes formában. Témáit jórészt a régmúlt idők világából merítette, de érdekes adatokat közölt Petőfiről és Jókairól is. „A „Történetek” agt a meggyőződést érlelték meg bennem, hogy szerzője pompásan tudja értékesíteni a régi iratokból kihalászptt

anyagot. Gyönyörködöm a magyaros, szép, ízléses beszédében, tapsolok az ügyességének, mellyel hangulatot tud kelteni. Teírásai, jellemzései igazán megkapóak” (SEREDI 1905, 2).

„A múlt idők homályában tekint vissza, s onnan meríti elbeszéléseinek tárgyát. Telkesedik a régi kuruc időkért. Majd városának, Miskolcnak életéből ragad ki egy-egy színes epizódot és ezt dolgozza jel nagy szeretettel, figyelemmel és mindvégig úgy, hogy az olvasó érdeklődését lekötve tudja tartani.,fl

1909 újabb jelentős év volt Simon János életében. Március 22-én jelent meg a „Heten vagyunk” című antológia 400 példányban, amiben 18 versét közölték, és a kötet kiadását is ő készítette elő, sőt a 362 koronás 7

7 Magyar S^ó 1906. február 1.