Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Történettudomány - Bodnár Mónika: Égerszög 18–19. századi társadalma az anyakönyvek tükrében (1760–1831) - Gyulai Éva: Gezeichnet durch Maria Joseph Peschka – Miskolci kamarai tervrajzok, 1773. Előtanulmány az új várostörténeti kiállításhoz
210 Bodnár Mónika 1794-ben hunyt el Tartó András 86 esztendős pásztor, szűk négy évvel később pedig özvegye.156 Mivel ezzel a névvel ezt megelőzően nem találkozunk, feltételezhető, hogy korábban másutt pásztorkodott. Juhtartásra utal a juhász foglalkozásnév. Az első égerszögi juhászként megnevezett egyén Garaguly Sándor, akinek nevével 1805-ben találkozunk, amikor feleségül veszi Brotzki Máriát.157 1814-ben temetik 6 esztendős fiacskáját, aki viszont nem Égerszögön lett anyakönyvezve, minden bizonnyal születésekor az apa másutt szolgált.1581815-ben, János nevű fiának születésekor Hankó Mária néven jegyzik be a feleségét az anyakönyvbe,159 ami arra is utalhat, hogy Brotzki Mária időközben elhunyt, de azt sem lehet kizárni, hogy mindkét (Brotzki és Hankó) név ugyanazt a személyt jelöli (6. ábra). Az állattartás mellett természetesen a földművelés is fontos szerepet játszott a falu életében. Ezzel magyarázható, hogy a kor szokásának megfelelően a falunak önálló kovácsa volt. A 18. század második felében és a 19. század elején ezt a tisztet Szőrös Ferenc újj magyar, vagyis cigány ember tölti be, aki 1808-ban 70 éves korában hunyt el.160 Eltérőfelekezetitek Bár Égerszög egyértelműen református település, olykor kevés számú egyéb felekezetű lakossal is bír. Erre utal az 1767. december 27-i bejegyzés, mely Syiráki János Pápista atyafink Leá[nya\, Mária temetéséről tudósít, aki ezek szerint katolikus volt. Nemes Tartzali Sámuel első felesége, Pékár Borbála feltehetőleg evangélikus volt, hiszen házasságuk és Rozsnyón születő gyermekeik anyakönyvi bejegyzéseit a rozsnyói evangélikus anyakönyvben találjuk. Ám erre való utalás sem Pékár Borbála halálakor, sem gyermekük, Tartzali Borbála házasságkötésekor nem történik az égerszögi anyakönyvben.161 Viszont a Szuhafőről Égerszögre települő, s itt megnősülő Láda (később Ladon)162 András házasság- kötésekor jelzik, hogy augusptai vallástételt követő, vagyis evangélikus ifjúról van szó.163 156 ÉREa, tem-i ak. 1794. márc. 2/3; 1797. dec. 25/27. 157 ÉREa, ház-i ak. 1805. febr. 6. 158 ÉREa, tem-i ak. 1814. jan. 18/20. 159 ÉREa, ker-i ak. 1815. júl. 24/30. 160 ÉREa, tem-i ak. 1808. nov. 26/28. 161 ÉREa, tem-i ak. 1805. aug. 14/15; ház-i ak. 1819. febr. 22. 162 ÉREa, tem-i ak. 1827. szept. 1/3; tem-i ak. 1828. utólagos bejegyzés. 163 ÉREa, ház-i ak. 1822. okt. 28. Cigányok A cigányokat a korabeli anyakönyvekben általában új magyar, újj magyar jelzős szerkezettel illetik. Nincs ez másként az égerszögi anyakönyvben sem. Első cigányokra vonatkozó bejegyzéssel 1764. július 23-án találkozunk, amikor Szőrös Mihály Sámuel nevű fiát tartja keresztvíz alá Domonkos András és Simon Péterné. A Szőrös család hosszabb ideig él a faluban és kiterjedt família lehetett, mert többször is találkozunk a névvel. Szőrös Ferencnek 1766-ban György, 1772-ben András nevű fiát is itt keresztelik. Szőrös Ferenc, a helység kovácsa 1808-ban, 70 esztendős korában hunyt el.164 1768-ban Russf Ferenc Dávid, 1769-ben Várnái György András, 1772-ben Partus Sámuel Mihály nevű fiának keresztelési bejegyzésével találkozunk az anyakönyvben. Ezt követően több mint másfél évtizedig nem találkozunk a nevükkel, ami talán vándorló életmódjukkal hozható összefüggésbe. 1789-ben Váradi György neve borjúpásztorként tűnik fel.165 Ezt a munkát éveken keresztül végzi, mert a későbbiekben Bornyász Váradi György néven többször is szerepel.166 Felesége Szajkó Mária.167 1802-ben a velezdi illetőségű Szajkó Gáspár Nyíri János hajadon leányát, Susannát veszi feleségül.168 Ezt követően évtizedeken keresztül nem találkozunk cigányokra vonatkozó bejegyzéssel. A legközelebbi 1828-ból való, mely Rontó Rebeka 16 esztendős újmagyar hajadon haláláról tudósít, aki forró nyavalyában hunyt el.169 A felsorolt adatok arra engednek következtetni, hogy a cigányok többsége a 18-19. században vándorló életformát folytatott. Ezzel magyarázható, hogy egy- egy cigány családnév olykor feltűnik az anyakönyvi bejegyzésekben, de aztán hosszú időre el is tűnik. Ám az a tény, hogy bizonyos családok vissza-visszatérően is feltűnnek, azt sejteti, hogy vándorlásuk nem terjed túl messzire, inkább csak egy meghatározott, szűk környéken vándorolnak. 164 ÉREa, tem-i ak. 1808. nov. 26/28. 165 ÉREa, ker-i ak. 1789. júl. 18: ekkor keresztelik Ádám nevű fiát. 166 ÉREa, ker-i ak. 1792. jún. 1, tem-i ak. 1793. márc. 1, ker-i ak. 1795. okt. 12/18. 167 ÉREa, ker-i ak. 1795. okt. 12/18. 168 ÉREa, ház-i ak. 1802. jan. 21. 169 ÉREa, tem-i ak. 1828. szept. 25/27.
