Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Történettudomány - Bodnár Mónika: Égerszög 18–19. századi társadalma az anyakönyvek tükrében (1760–1831) - Gyulai Éva: Gezeichnet durch Maria Joseph Peschka – Miskolci kamarai tervrajzok, 1773. Előtanulmány az új várostörténeti kiállításhoz
Égerszög 18—19. századi társadalma az anyakönyvek tükrében (1760—1831) 211 KERESZTELÉSI ANYAKÖNYVI BEJEGYZÉSEK Névadási szokások A keresztelési anyakönyv adatait áttekintve megállapítható, hogy a vizsgált 72 éves időszakban 436 fiúgyermek és 416 leánygyermek, összesen 852 gyermek születését rögzítették, ez átlagban mintegy évi 12 újszülöttet jelent. A névadási szokásokkal kapcsolatosan elmondható, hogy meglepően gazdag névanyag bontakozik ki a bejegyzésekből, különösen a fiúnevek esetében. Összesen 28 fiúnévvel és 18 lánynévvel találkozunk. A fiúnevek közül legkedveltebb az István, mely 101 alkalommal fordul elő, tehát majdnem minden negyedik fiúgyermeket erre a névre keresztelnek. Ezt követi a János (68) és a Mihály (61). A fiúgyermekek több mint 50%-a e három név egyikét viseli. Kedveltek még az András (35), Sámuel (29), Péter (19), József (18), Sándor (17), Pál (12) és György (12). 1-2 százalékos gyakorisággal fordulnak elő a Ferenc, Gergely (8-8), Márton (7), Gábor, Dániel és Miklós (5-5), ennél is ritkábban a Bálint, László (4-4), Adám, Károly (3-3), Benjámin, Balázs, Zsigmond, Antal (2-2), valamint a Dávid, Tamás, Lajos, Ignác (1-1) nevek (7. ábra). A lánynevek esetében kissé szerényebb az a kör, amelyből a szülők választanak. Itt a leggyakoribb a Mária (96) és a Zsuzsanna (87), a lánygyermekek közel ötven százaléka e két név valamelyikét kapja. Nagyon kedvelt még a Judit (59) és az Erzsébet (56), valamint a Borbála (42) és a Julianna (29). Kevésbé közkedvelt, de azért többször előfordul a Sára (11), Anna (9), Éva (8) és Katalin (6). Csak egy-két alkalommal fordulnak elő a Krisztina, Ráchel, Lídia, Eszter, Klára, valamint a Zsófia, Rozália és Marianna nevek, ez utóbbi nyolc nevet összesen 13 alkalommal adták az újszülöttnek (8. ábra). Keresztszülök 1760—1763 között a keresztszülők bejegyzése esetleges, a 28 keresztelési bejegyzésből csupán hat esetben jelölik a keresztszülőket. Ebből két esetben a lelkész és felesége, egy alkalommal a mester és felesége, három alkalommal további három égerszögi házaspár neve olvasható, a háromból kettő — Tóth István és felesége, valamint Kováts Mihály és felesége — kölcsönösen egymás újszülöttjeinek voltak a keresztszülei. 1764-től — Nádaskai András szolgálatától — az anyakönyvezés precízebb, pontosabb, a keresztszülők megjelölése is általánossá válik. Továbbra is előszeretettel hívják keresztszülőnek a lelkészt. Ez a jelenség különösen 1764—1765-ben szembeötlő, ugyanis az 1764-ben megtartott 8 keresztelőből 5 alkalommal a Pál 2,8% Ferenc 1,8% Dániel 1,1% András 8,0% Sándor 3,9% Gábor 1,1% Sámuel 6,7% György 2,8% János 15,6% Miklós Gergely 1,8% további 12 név 6,0% Márton 1,6% István 23,2% Péter 4,4% Mihály 14,0% József 4,1% 7. ábra. Fiúnevek és előfordulási gyakoriságuk Égerszögön. Fig 7. Boy names and their frequency at Égerszög. Borbála 10,1% Zsuzsanna 20,9% további 8 név 3,1% Erzsébet 13,5% Mária 23,1% Judit 14,2% Julianna Anna 2,2% Katalin 1,4% Sára 2,6% 8. ábra. Leánynevek és előfordulási gyakoriságuk Égerszögön. Fig. 8. Girl names and theirfrequency at Égerszög. tiszteletes (négy alkalommal a helyi, egy alkalommal a szandai), az 1765-ben megtartott 14 keresztelőből 7 alkalommal a helyi tiszteletes a bejegyzett keresztszülő, az esetek túlnyomó többségében a feleségével, de olykor a keresztanya személye más, falubéli asszony. A későbbi években ez az arány lecsökken, majd 1773-tól (Fejérvári tiszteletes szolgálatba lépésének idejétől) ismét megugrik, 1773-ban 5 keresztelőből 4 alkalommal, 1774-ben 11 keresztelőből 7 alkalommal, 1775-ben 12 keresztelőből 11 alkalommal szerepel a lelkész és felesége keresztszülőként, ez utóbbi esetben tizenkettedik
