Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Régészet - Csengeri Piroska: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2014-ben
A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2014-ben 181 Tis^abábolna-Páskom Nyugat (azonosító: 87789): A lelőhely a községtől 1,8 km-re Ny-ra, a Páskom nevű terület nyugati részén, a közúttól 270 m-re E-ra, egy kisebb Ny—K-i irányú domb nyugati végén helyezkedik el. A terület mezőgazdasági művelés alatt áll; a bejáráskor frissen tárcsázott volt, mely jó látási viszonyokat biztosított. 50x30 m-es területen szórványosan római kori (szarmata) kerámiatöredékek kerültek elő. Munkatársak: Fekete László, Csengeri Piroska, Simon József, Galkó József, Toronya Zsolt, Gregóczki Gergő, Nagy S. József Tóth Krisztián Tiszabábolna-Fehérló-tanya (Földvár) (azonosító: 16847) középső rézkor, kora és középső bronzkor, középkor A lelőhely területén a BORB AS (Borsod Plain Bronze Age Settlements) projekt keretében végeztünk kutatásokat 2014. március 19. és március 29. között, majd a „Kunhalmok és földvárak rehabilitációja a BNPI Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területein” projekt (KEOP-3.1.2./2F/09-11-2013-0041), 3. alprojekt keretében 2014 októberében. A lelőhely a szakirodalomból ismert kora bronzkori földvár. A Csincse kanyarulatában lévő mesterséges szigetet a bronzkorban hozták létre a folyókanyar átvágásával. A sziget területén az eddigi ismeretekkel (hatvani kultúra) ellentétben középső bronzkori (füzesabonyi kultúra) megtelepedés is igazolódott a szisztematikus felszíni leletgyűjtés eredményeként. A geofizikai képen a lakóházak helye nem volt kimutatható, a felszíni leletgyűjtés statisztikai értékelése azonban szépen körvonalazta azokat. Ugyanígy a szigeten kívüli terület negatív geofizikai képe sem bizonyító értékű, mivel az itt található ősgyepen az állattúrásokból régészeti leletanyag került elő, a fém- keresős kutatás pedig bronzkori, rézkori és középkori tárgyakat is felszínre hozott. Fémkereső műszerrel végzett leletfelderítés, geodéziai és geofizikai felmérés, valamint szisztematikus leletgyűjtés a sziget teljes területén megvalósult (0,5 ha). A lelőhely környezetét extenzív terepbejárással vizsgáltuk két területre koncentrálva (30 ha), de a növényzeti fedettség nem tette lehetővé az eredményes felszíni leletgyűjtést. A terület LIDAR képe rendelkezésre áll. Munkatársak: Tobias Kienlin, Honti Szabolcs, Bácskái István és a Miskolci Egyetem hallgatói P. Fischl Klára Tiszadorogma-Rákóczi Tsz (azonosító: 87787) neolitikum, római kor (szarmata) A Gazdasági Operatív Program keretében zajló „Szélessávú körzethálózati fejlesztések”, GOP-3.1.2-12- 2012-0018 azonosító számú pályázat részeként kiépítendő optikai kábel nyomvonalára vonatkozóan készítettünk Előzetes Régészeti Dokumentációt. A terepbejárásokat 2014. szeptember 18. és október 2. között végeztük Borsod-Abaúj-Zemplén megye DNy-i részén. A lelőhely Tiszadorogmától ÉNy-ra 300 m-re, a Rákóczi Tsz mellett, a közúttól É-ra 10 m-re, egy É— D-i irányú domb déli részén helyezkedik el. A terület mezőgazdasági művelés alatt áll; a nagyobbik részét lucerna borította, de egy kisebb sávban található friss szántás közepes látási viszonyokat biztosított. 60x20 m-es területen szórványosan neolitikus és római kori (szarmata) kerámiatöredékeket gyűjtöttünk. Munkatársak: Fekete László, Csengeri Piroska, Simon József, Galkó József, Toronya Zsolt, Gregóczki Gergő, Nagy S. József Tóth Krisztián Tiszadorogma-Szántó-halom (azonosító: 81021) bronzkor, római császárkor, újkor A lelőhely területén a BORBAS (Borsod Plain Bronze Age Settlements) projekt és a „Kunhalmok és földvárak rehabilitációja a BNPI Heves és Borsod- Abaúj-Zemplén megyei területein” projekt (KEOP3.1.2./2F/09-11-2013-0041), 11. alprojekt keretében végeztünk kutatásokat 2014 szeptemberében — geodéziai felmérést (2,5 ha), geofizikai felmérést (2 ha), szisztematikus felszíni leletgyűjtést (1,4 ha) és extenzív terepbejárást (30 ha). A lelőhely előzetes helyszíni szemléje során Horváth Antónia ép bronzkori edényt talált egy rókalyukban. így feltételeztük, hogy az ároktői és tiszabábolnai összetett szerkezetű bronzkori településekhez hasonló földvárral állunk szemben. Ezért volt indokolt a terület szántása és a szisztematikus felszíni leletgyűjtés. A terepbejárás és a geofizikai vizsgálat eredményének ismeretében azonban azt állíthatjuk, hogy bár a területet a bronzkor különböző szakaszaiban és a császárkorban is lakták, a lelőhely nem sorolható a földvárak köré. Árok vagy védmű nem övezi. Feltehetően egy természetes dombhát, melyen
