Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Régészet - Csengeri Piroska: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2014-ben
A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2014-ben 161 Lak határa neolitikum, késő bronzkor (pilinyi kultúra), római császárkor A „Szélessávú körzethálózat fejlesztés, optikai kábel elhelyezése oszlopsoron és alépítményben (Edelényi, Szikszói Kistérség; optikai kábelépítés; I. ütem)” című projekt kapcsán Szendrőlád, Ládbesenyő, Balajt, Damak, Hegymeg, Tömör, Monaj, Nyésta, Abaújszolnok, Lak, Kupa és Szakácsi települések kül- és belterületén haladó nyomvonalra vonatkozóan Előzetes régészeti dokumentációt készítettünk a Magyar Nemzeti Múzeum — Nemzeti Örökségvédelmi Központ megbízásából. A terepbejárásokat 2014. szeptember 29. és október 1. között végeztük. Lak-Dél (azonosító: 88229): A lelőhely a községtől D-re, a falutól 150 m-re, az út K-i oldalán található. 20x30 m-es területen szórványos neolitikus kerámiát és obszidián leleteket gyűjtöttünk. Lak-Ut alja-földek 1. (azonosító: 83281): A lelőhely a községtől É-ra, a Vadász-pataktól Ny-ra, az Üt-alja tető lábánál, az út mentén található. 600x80 m-es kiterjedésű, igen intenzív bronzkori lelőhely. Munkatársak: Tóth Krisztián, Galkó József, Gregóczki Gergő, Juhász Adám, Nagy S. József, Simon József és Toronya Zsolt Fekete László Ládbesenyő-Nyugat (azonosító: 88225) ismeretlen kor A „Szélessávú körzethálózat fejlesztés, optikai kábel elhelyezése oszlopsoron és alépítményben (Edelényi, Szikszói Kistérség; optikai kábelépítés; I. ütem)” című projekt kapcsán Szendrőlád, Ládbesenyő, Balajt, Damak, Hegymeg, Tömör, Monaj, Nyésta, Abaújszolnok, Lak, Kupa és Szakácsi települések kül- és belterületén haladó nyomvonalra vonatkozóan Előzetes régészeti dokumentációt készítettünk a Magyar Nemzeti Múzeum — Nemzeti Örökségvédelmi Központ megbízásából. A terepbejárásokat 2014. szeptember 29. és október 1. között végeztük. A lelőhely Ládbesenyőtől Ny-ra, a Besenyei-pataktól É-ra, a Református templomtól 200 m-re É-ra található. Két földút kereszteződésében szórványos, meghatározhatatlan korú leleteket gyűjtöttünk. Munkatársak: Tóth Krisztián, Galkó József, Gregóczki Gergő, Juhász Adám, Nagy S. József, Simon József és Toronya Zsolt Fekete László Ládbesenyő-Nyugat (Pincék alja, Alsó kenderföldek) (azonosító: 88225) késő bronzkor, 15—16. század Örökségvédelmi hatástanulmány készítése kapcsán 2014. október 30-án terepbejárást végeztünk Ládbesenyő határában, melynek alkalmával Ny-i fejlesztési területtől É-ra, a település Ny-i szélén, a pincék alatti domboldalban régészeti lelőhelyet találtunk. A terepmunkát követően kiderült, hogy e lelőhely kis részletét néhány héttel korábban már bejárták Fekete László és munkatársai, ERD I. fázis készítéséhez kapcsolódóan (ld. fentebb). Megállapítottuk, hogy a lelőhely a Fekete László által bejelöltnél jóval nagyobb kiterjedésű lehet, észak felé legalább a pincékig terjed. A szántott területet, melyet vizsgálhattunk, É-ról a pincék, D-ről és K-ről földút, míg Ny-ról egy tanya határolja. A bejárt terület nagysága: 250 m (ÉNy—DK) x 130 m (ÉK-DNy), a lelőhely azonban ennél nagyobb kiterjedésű is lehet. Elképzelhető, hogy egy késő bronzkori erődített vagy magaslati település alacsonyabban fekvő szélét találtuk meg. A bejárás során bronzkori és 15—16. századi leleteket gyűjtöttünk (26 db késő bronzkori kerámiatöredéket, 1 db pattintott követ /obszidián/, 1 db bronzkori paticsot, 1 db bronzkori padló- vagy kemencetapasztást, 22 db 15—16. századi kerámiatöredéket, 1 db fenőkövet és 1 db cseréppipa töredéket). Munkatársak: Horváth Antónia, Galkó József, Óvári Gábor Csengeri Piroska Mezőcsát-Laposhalom (azonosító: 16049) kora és középső bronzkor, római császárkor (szarmata), Árpád-kor, középkor A lelőhelyen a „Kunhalmok és földvárak rehabilitációja a BNPI Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területein” projekt (KEOP-3.1.2./2F/09-11-2013-0041), 4. alprojekt keretében végeztünk roncsolásmentes kutatásokat 2014-ben, illetve a BORBAS (Borsod Region Bronze Age Settlements) Projekt keretén belül 2013.
