Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Régészet - Csengeri Piroska: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2014-ben
162 Csengen Piroska szeptember 22. és október 5. között geofizikai felmérést (13,5 ha), geodéziai felmérést (85 ha), szisztematikus felszíni leletgyűjtést (1,25 ha), extenzív terepbejárást (30 ha) és fémkeresős kutatást (1 ha). A lelőhelyen folytattuk a 2012 őszén elkezdett geofizikai vizsgálatokat. így összesen 13,5 ha területről állnak rendelkezésre geofizikai felmérések. A vizsgált terület DNy-i sarkában egyértelműen elfogytak a települési jelenségekre utaló anomáliák, így itt minden bizonnyal sikerült megfogni az egykori település szélét. A DK-i sávban feltehetően szarmata körárkos sírok geofizikai lenyomatai jelentkeztek, melyet megerősíthet a felszínen talált kisszámú szarmata kerámia is. A vizsgált terület ENy-i, patakparti sávjában igen markáns, nagyméretű, szabályos geometriai alakzatokat mutató anomáliákat figyelhettünk meg. Elképzelhető, hogy a település egyik temetőjét találtuk meg, vagy egy nagyméretű tárológödrökkel jellemezhető településrész különül el ezen a területen. Az összetett szerkezetű bronzkori település magjában és attól Ny-ra, 1,25 ha nagyságú összefüggő felületen végeztünk szisztematikus felszíni leletgyűjtést. A leletanyag a hatvani és füzesabonyi kultúrába sorolható. A geofizikai felmérés nem mutatott ki házakat a központi részt körülölelő árkon kívül, a leletanyag sűrűsödése azonban a Tardon megfigyeltek alapján feltételezi e területen is házak létezését. Bácskái István a felszíni leletgyűjtéssel részben átfedésben 0,8 hektár területen végzett szisztematikus rendszerben fémkeresős vizsgálatokat, melynek során bronzkori és középkori leletanyag került elő. A Kölni Egyetem Földrajz Tanszékének fúrócsapata (Geographisches Institut der Universität zu Köln) talajmintákat vett a lelőhelyen és közvetlen földrajzi környezetében. Szintén a tágabb környezet rekonstruálása céljából Prof. Kalis Joop, a Frankfurti Goethe Egyetem nyugalmazott professzora (Institut für Archäologische Wissenschaften, Goethe-Universität Frankfurt am Main) pollenmintavételezés céljából mélyített talajmintákat a lelőhelytől K-re, a Rigós-patak medrében. 2013. október 19-én a Pazirik Kft. légifelvételeket készített a lelőhelyről, melyekből ortofotó és 3D domborzatmodell készült. A vizsgálatok alapján a terület egy, a korai bronzkor végén és a középső bronzkorban (Kr. e. 2300—1500) lakott, összetett szerkezetű település. Központja egy mély árokkal övezett teliszerű, többrétegű települési mag. Itt a korábbi ásatások és a nagyméretű borzvár miatt csak feltételesen lehet házak körvonalait rekonstruálni. Az árok külső részén egy, a felszínen is jól követhető külső települési övezet figyelhető meg. Markáns házfoltok nem látszanak a geofizikai képen, de a leletanyag szóródásának koncentrációja jól mutatja a terület intenzív lakóövezet voltát. A külső és belső lakóövet három helyen köti össze valamilyen kapu vagy átjáró. A Rigós-ér partján, a felmért terület ENy-i részén csoportosulnak a település nagyméretű tárológödrei. Az ezzel átellenes sarkon szarmata körárkos sírok csoportja figyelhető meg. A gyűjtött régészeti leletanyag több, mint 90%-a a bronzkorhoz kapcsolható. Néhány szarmata töredék mellett a fémkeresős vizsgálatok középkori pénzérméket is eredményeztek, így a területet egy markáns bronzkori település mellett szarmata temetkezési helyként és szórványos Árpád- és középkori lelőhelyként határozhatjuk meg. A bronzkori település a törvényi szabályozás szerint a földvárak kategóriájába sorolható, így ex lege védett. Munkatársak: Tobias L. Kienlin, Pusztai Tamás, Balogh András, Bácskái István, Joop Kalis, a Kölni Egyetem és a Miskolci Egyetem hallgatói P. Fischl Fiára Mezőkövesd határa őskor, neolitikum, középső neolitikum (szakálháti kultúra), rézkor, késő rézkor (badeni kultúra), középső bronzkor, késő bronzkor, római császárkor (szarmata) A Gazdasági Operatív Program keretében zajló „Szélessávú körzethálózati fejlesztések”, GOP-3.1.2-12- 2012-0018 azonosító számú pályázat részeként kiépítendő optikai kábel nyomvonalára vonatkozóan készítettünk Előzetes Régészeti Dokumentációt. A terepbejárásokat 2014. szeptember 18. és október 2. között végeztük Borsod-Abaúj-Zemplén megye DNy-i részén. Me^őkövesd-Klementina Kelet (azonosító: 87667): A lelőhely a Lator-patak jobb teraszán, attól 200 m-re, közvetlenül a tardi elágazástól Ny-ra helyezkedik el, keresztülvágja a 3. sz. főút. A terület mezőgazdasági művelés alatt áll; a bejáráskor friss szántás borította, ami közepesen jó látási viszonyokat biztosított. 350x175 m-es területen szórványosan őskori, neoltikus vagy rézkori kerámiatöredékeket és pattintott kőeszközöket gyűjtöttünk. Me^őkövesd-Nagy-fertő (M3-76. lelőhely, azonosító: 30976): A terület Mezőkövesd DNy-i részén, a Kánya-patak jobb partjánál, attól 50 m-re, a 2002-ben feltárt terület közvetlen közelében helyezkedik el, de az út K-i oldalánál. A lelőhely széle minden bizonnyal az úton túl a patakig nyúlik. A terület mezőgazdasági művelés alatt áll; a bejáráskor friss szántás borította, ami közepesen jó látási viszonyokat biztosított. 60x70 m-es területen gyűjtöttünk szórványosan neolitikus kerámiákat.
