Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Majzik Dávid: A MOKAN-Komité szerepe a kommunista hatalomváltás előkészítésében Miskolcon
464 Majzik Dávid hadsereg segítségével. Felfedezhető az az érzés is, amely szerint az MKP nem nemzeti párt, hanem egy olyan nemzetközi mozgalomnak a hazai képviselője, amely Moszkvából indult ki („milyen mélyen áthatott nemzeti érmést látott megnyilvánulni náluk!,}.‘n Tóth Béla azzal reflektált: Sokan azt hiszik, hogy most ott folytatjuk, ahol 1919-ben megálltak a dolgok, „[...] nem akarunk 1919-et, hanem úgy mint Lenin, harcolunk egyaránt azelőre és hátrahaladók elleni Ezt követően mind a ketten bejelentették lemondásukat a bizottsági vezetői posztjukról, mivel mind a kettőjüket más irányú elfoglaltsággal látott el az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Az ülés elfogadta a lemondásokat, és új vezetőséget választottak: elnök: Kozma Ferenc lett, az alelnökök: Rónai Sándor és Országh József lettek. A főtitkári pozíciót Fekete Mihály töltötte be, titkárnak pedig Pödör Lászlót választották. Az öt személyből három részt vett a MÓKÁN ellenállásában. A következő napirendi pont az igazoló eljárásokat lefolytató bizottságok előkészítése volt. Egy felszólalás hangsúlyozta a „nagytakarítási munka” minél gyorsabb megkezdését, elsősorban a Megye- és a Városházán. Az igazoló bizottságok felállításának elhatározása mellet létrehoztak a képviselők egy közellátási bizottságot, amely nem csak tanácsadó, hanem végrehajtó szervként működjön annak érdekében, hogy a város ellátása minél hamarabb megoldódjon. Ebben a kilenctagú bizottságban csak két volt MÓKÁN tag kapott helyet. Az ülésre ekkor érkezett meg a szovjet városparancsnok és tíz vagonból álló szerelvényt adományozott a városvezetésének. Majd egy rövid beszédben Sztálinra hivatkozva a következőket mondta: „A Sztálin marsall vezetése alatt álló orosy nép a magyarokra nem úgy tekint, mint ellenségre. A marsall utolsó bestédében említette, hogy Magyarországot, mely a hitleri Németország utolsó csatlósa volt, át kell állítani a szövetségesek oldalárai549 Miután az alezredes elhagyta a termet, a következő ülés ügyrendjét állapították meg: Nagy-Miskolc létrehozása, energiagazdálkodás megoldása, mozi jogosítványok revíziója.50 A következő meghatározó ülést 1945. január 7-én tartották. Előzetes megbeszélések alapján a Nemzeti Bizottság arra az elhatározásra jutott, hogy régi rendőrség és csendőrség nem tudja ellátni feladatát, ezért tisztázni kell a rendfenntartás kérdését. A rendőrség szervezeti felállítását határozták el, melynek két osztálya lesz; politikai és rendészeti. E két részleg felett a rendőrfőkapitány fog állni. Erre a posztra Fodor 47 MNL BAZML XVII.-2.1944/13. 48 MNL BAZML XVII.-2.1944/13. 49 MNL BAZM. XVII.-2.1944/13. 50 MNL BAZML XVII.-2.1944/13. Jánost javasolták az ülnökök, a politikai osztály élére Kecskés Ferencet, a rendészetire pedig Pintér Istvánt. A jelöltekről Fekete Mihály és Kozma Ferenc adtak információt (nyilvánvalóan a háborús évek alatt tanúsított magatartásukról). Kecskés Ferenc személyéről Fekete Mihálynak megbízható információi voltak, mivel ő is a MOKAN-Komité tagja volt. A bizottság elnöke utasította a rendőrség megválasztott vezetőit a munka haladéktalan megkezdésére. A következő pont a város villamos energiai problémájának megoldása volt. Eszerint a miskolci Villamos Művek irányítását a város veszi át, erről az Ideiglenes Kormánytól megkapták a felhatalmazást, a tulajdonosok kárpótlásáról pedig majd a kormány gondoskodik. A városban található mozikat is saját kezébe vette a városvezetés.51 A rendőrség vezetőinek kinevezéséről a következő napon értesítették a polgármestert. A miskolci Államrendőrség működési szabályzatát 1945. január 11-én adta ki a főkapitány.52 Majd tíz nappal később a Nemzeti Bizottságnak a rendőrség személyzeti beosztásáról.53 Az új rendfenntartó szerv személyi illetményeinek kimutatásából megtudható, hogy az állomány február 23-án 658 személyből állt.54 Az Államrendőrség működésének megindulásával a MÓKÁN karhatalom szervezetileg vált feleslegessé. Létezése a város szempontjából csak ideiglenes volt a rendfenntartás érdekében. Megszűnése persze nem egyik pillanatról a másikra történt, de február végére teljesen átadták az összes feladatkört a hivatalos rendőröknek, ezáltal a MÓKÁN karhatalom megszűnt. Volt tagjai közül többen az új rendőrség szervezetébe nyert felvételt.55 A MÓKÁN karhatalmi létszáma 1944 decemberében 144 fő volt, megszűnése idején 227 fő dolgozott MÓKÁN rendőrként.56 Az új Allamrendőrség politikai függetlensége megkérdőjelezhető, elég csak arra gondolni, hogy a politikai osztályt egy volt MÓKÁN tag irányította, aki ennél fogva jó kapcsolatot tartott fent a miskolci MKP vezetőivel. A volt „mokanosok” átszivárgása a rendőrség vezetőségébe és szervezetébe (főleg a politikai rendőrséghez) feltehetően az MKP hatalmát erősítették, mert a MÓKÁN karhatalom csak ideiglenesen, és a szovjet városparancsnokság engedé51 MNL BAZML XVII.-2.1944/84. 52 MNL BAZML XVII.-2.1945/96. 53 MNL BAZML XVII.-2. 1945/829. 54 462 próbarendőr, 74 rendőr, 48 őrmester, 18 törzsőrmester, 30 tiszthelyettes, 10 alhadnagy, 14 altiszt és 2 tolmács dolgozott. MNL BAZML XVII.-2.1945/2367. 55 MNL BAZML XVII.-2.1945/829. 56 MNL BAZML XVII.-2.1945/249.
