Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Majzik Dávid: A MOKAN-Komité szerepe a kommunista hatalomváltás előkészítésében Miskolcon
A MOKAN-Komité szerepe a kommunista hatalomváltás előkészítésében Miskolcon 465 lyével gyakorolta a végrehajtó hatalmat, ellenben az Államrendőrség a magyar állam törvényes végrehajtó hatalma volt nem ideiglenes statussal. Hasonló személyi összefüggést találhatunk a főispáni pozíció a MÓKÁN és az MKP között. Már utaltam rá, hogy a MOKAN-Komité kigondolója, és egyik vezetője, Tóth Béla töltötte be ezt a posztot, a Magyar Miniszterelnökség 36/1945. M. E. rendelete alapján január 21-től március 29-ig, amikor is, az időközben magalakult, Törvényhatósági Bizottság díszgyűlésén Oszip Istvánt (szintén volt MÓKÁN tag) iktatták be helyére.5' Tóth Béla beiktatása alkalmából elmondott beszéde, véleményem szerint tükrözi önlegitimációjának alapját: „Meghatva állok itt önök előtt [...] Agt hiszem, hogy a MÓKÁN komité szervezésével és harcos áldozatkész munkájával a föld alatt is bebizonyítottuk: a közért élünk, vagy halunk. Eztfogjuk tenni a földfelett is. Tesszük ayt azért, hogy méltók lehessünk a dolgozók elismerésére. [...] E történelmi terem falairól „nagyemberek” szfrós, szikrázó, tiltakozó, gyűlölt kísérteties sgemei merednek ránk, mintha csak azt mondanák: Mit kerestek itt, a kiválasztottak, az Istentőlpredesztinált felső tízezrek, a „Elaute volée” között. [...] E történelmi teremben új tekintetek is köveinek felém: izyó szeretettel telített, bátor, harcos szemek: a dolgozók [...] tekintetei: a feltörő negyedik rend embereié. [...] A felszabadító dicső Vörös Hadsereg, a Szpvjet-Enió hős népének és nagy fiának Syfalin marsallnak köszönhetjük, hogy lerázhattuk az évszázados gyűlölt német jármot. A Szpvjet-Hnió és a Szövetséges államok nagylelkűségének köszönhetjük a méltányos fegyverszüneti szerződést. [...[ Ott kell lennünk: Bécsben, Berlinben! Ki kell irtani az utolsó fasiszfa-nácista-hitlerista brigantikat és csatlósaikat a nyilasokat. Ez a dolgozók főispánjának és az egész demokratikusan gondolkodó, becsületes magyarságprogramja. [...] Éljen a Vörös Hadsereg! Éljen Sztálin Marsall! Éljen a sgabad, demokratikus Magyarország!”58 A „dolgozók főispánjána^i, titulálta magát, a háború előtti és alatti városi és vármegyei igazgatás új alapokra való áthelyezőjének marxista „predesztináltjaként” tekintett magára. Harcos, antifasiszta hangvétele megegyezik azzal a kommunikációval, melyet az ellenállási mozgalom során használt (lásd: MÓKÁN röplapok és plakátok). Közügyek terén tett javaslatai is szélsőséges baloldali gondolkodást feltételeznek. Példa erre, hogy december hónapban a Nemzeti Bizottságnak a sok égető 57 542./1945. M. E. miniszteri rendelet alapján Oszip Istvánt nevezte ki a belügyminisztérium erre a pozícióra, kelt.: Debrecen, 1945. márc. 14. MNLBAZML XVII.-2.1945/2484. 58 MNL BAZMLIV. 1903/a. 37. kötet. 1945. február 1. közgyűlés 24. szám probléma közül az egjdk legfontosabb a működéséhez szükséges pénz előteremtése volt. A bizottság első rendeletéi között találjuk az adóhátralékok azonnali behajtását és az adófizetés rendszeresítését. Persze egy háború viselt városban nem volt túl sok megtakarítsa a lakosságnak, főleg, hogy az állami szektorhoz tartozó gyárak dolgozói a hatalmi vákuum következtében nem kaptak fizetést hónapokon keresztül. Az égető pénzszükséglet megoldására Tóth Béla érdekes javaslatot tett: szerinte a közellátási szervek működéséhez szükséges anyagi fedezetet a „vagyonos osztálytól” kellene előteremteni, oly módon, hogy a bizottság szólítsa fel a „vagyonos osztály”, hogy a szükséges forgótőkét öt napon belül teremtse elő és bocsássa a Nemzeti Bizottság rendelkezésére. Tanácsadó és végrehajtó funkció a közellátás beindítása érdekében.59 Ez a javaslat nem valósult meg. A főispáni jogkör igen nagy befolyást biztosított Tóth Béla számára, az 5100/1945. B.M. számú körrendelet alapján (ez a jogkör minden főispánt megilletett az országban): „Azalárendelttisztviselők kinevezése és elmozdítása az idevágó kormánynyilatkozat elvei szerint egyenlőre a főispán feladata.” A főispán megtekinthetett bármilyen szervhez beérkező rendeletet, beadványt és a végrehajtásokra tett intézkedéseket.60 Tovább szélesítette befolyását a 760/1939. B. M. sz. rendelet, amellyel az internálási és rendőrségi felügyelet alá helyezési ügyek elsőfokú fellebbezési procedúráját az alispáni feladatkörből a főispániba helyezte át. Ez a rendelet a főispánt a járás elsőfokú rendőrhatóságává nevezte ki.61 Tóth Béla kaphatta a szovjet városparancsnoktól azt az utasítást, amely alapján listát készítettek a német származású, vagy német hangzású névvel rendelkező személyekről, akiket később elhurcoltak. A főispán pozícióját azonban nem töltötte be sokáig a MÓKÁN volt „teljhatalmú szervezője”, mivel március elején Oszip István került helyére.62 O szintén MÓKÁN tag volt. Véletlen egybeesés, hogy a vármegye egyik legfontosabb tisztségét egymást követően is „mokanisták” töltötték be? Aligha. Tóth Béla távozásának oka nem tisztázott, az azonban biztos, hogy egy évvel később az Iparügyi Minisztériumnak és a Külügyminisztériumnak is dolgozott.63 * Oszip Istvánt, a már megalakult Törvényhatósági Bizottság 1945. március 29-én tartott 59 MNL BAZML XVII.-2.1944/13. 60 MNL BAZML XVII.-2.1945/404 61 MNL BAZML XVII.-2.1945/23. 62 Debrecen, 1945. március 14. 542/1945 M. E. rendelet Tóth Béla főispán felmentéséről és Oszip István kinevezéséről. 63 Minisztertanácsi Jegyzőkönyvek Napirendi Jegyzékei 1944. december 23. - 1947. május 31. 195-197.
